Főmenü

Utolsó módosítás időpontja
  • 2020-10-15 21:52
Látogatók
  • Megtekintett oldalak: 467550
  • Egyedi látogatók: 60726
  • Közzétett oldalak száma: 580
Címlap

42. Szükségleteink (ÉK 65. ének)

A Mi Atyánk utolsó három kérésében minden testi és lelki szükségletünket az Úr elé helyezzük Szabad Istentől kérni kenyerünket, és mindent, amire szükségünk van életünkben. Szabad kérnünk Istentől mind bűnös tetteinkért, mind bűnös természetünkért bocsánatot. A folytatás: miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek, arra mutat, hogy mi is meg akarunk bocsátani felebarátunknak. Szabad kérni Istentől, hogy őrizzen meg a kísértéstől és szabadítson meg a gonosztól. Azaz, hogy Isten akaratunkat védje meg mindentől, ami minket Tőle elválasztana. Háromszoros dicsőítés után a Mi Atyánk ámennel végződik. Az ÁMEN azt jelenti „igazán, bizonnyal úgy legyen”. Azaz: mindent, amiért imádkozunk, bizalommal Isten kezébe teszünk.

Bibliatanulmány: Mt 7,7-12
Jézus újból szól az imádkozásról. ígéretet fűz hozzá: Isten hallja.

1. Melyik három szó mutatja, hogy állhatatosnak kell lenni az imádkozásban? (7. v.) Milyen három ígéretet fűz ehhez Jézus?
2. Minden imádság meghallgatást nyer? Tudsz olyan imádságokat mondani, melyeket Isten meghallgatott, és amelyeket nem?
3. Milyen két példát használ Jézus arra; hogy bizalommal kell imádkoznunk? (9., 10. v.)
4. Hasonlítsd össze a 11. verset a Lukács 11,13-mal. Mi van Ott a „jók” helyett?
5. Miért fűzte hozzá Jézus a 12. verset az imádkozásról szóló szavaihoz? a 12. v. az őszinte imádságról szól?
6. Mi a törvény és a próféták?

Kérdések

1. Sorolj fel a mi mindennapi kenyerünk helyett olyan dolgokat, amelyekért szintén szabad imádkoznunk!
2. Hogy hívták azt a kenyeret, melyet Izráel naponta kapott a pusztában? Mit jelent az?
3. Ki nevezte magát az élet kenyerének? (János 6,35) Mit jelent ez?
4. Kell-e akkor is a naponkénti kenyérért imádkozni, ha már az étel az asztalon van?
5. Szükséges mindig bocsánatért imádkozni? Mikor lehet abbahagyni?
6. Mit jelent a kiegészítés: miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek?
7. Van szó olyan példákról is, hogy nem kell megbocsátanunk az ellenünk vétkezőknek? Ha igen, mikor?
8. Mi a különbség a kísértés és a megpróbáltatás között?
9. Milyen kísértések érhetik a keresztyén embert? Sorolj fel példákat, hogy hogyan kísért az ördög, a világ és saját testünk?

A Ml MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NÉKÜNK MA: Elégítsd meg minden életszükségletünket, hogy ez által megismerjük, hogy minden jónak egyedüli forrása Te vagy.

BOCSÁSD MEG A Ml VÉTKEINKET, MIKÉPPEN Ml IS MEGBOCSÁTUNK AZOKNAK, AKIK ELLENÜNK VÉTKEZTEK: Ne számítsd be nékünk a mi vétkeinket, sem a még mindig bennünk levő gonoszt; amiképpen felebarátainknak szívünk szerint megbocsátunk.

NE VÍGY MINKET KÍSÉRTÉSBE, DE SZABADÍTS MEG MINKET A GONOSZTÓL: Mivel mi magunkban oly erőtelenek vagyunk, hogy egy pillanatig sem állhatunk meg, a mi esküdt ellenségeink pedig az ördög, a világ és saját testünk szüntelenül ostromolnak bennünket, Te tarts meg és erősíts Szentlelkednek erejével.

MERT TIÉD AZ ORSZÁG ÉS A HATALOM És A DICSŐSÉG MINDÖRÖKKÉ: Mindezt azért kérjük Tőled, hogy Te, a mi királyunk, nekünk minden jót meg akarsz adni és meg is adhatsz, és azért hogy ezáltal ne mireánk, hanem a Te szent nevedre térjen őrök dicsőség. (Heidelbergi Káté: 52. Úrnapja)

Imádság

Szükségleteink

Úr Jézus Krisztus!
Úrnak mondalak, Úrnak nevezlek.
De mégis olyan sokszor szabadítom fe l magamat
a Te hatalmad alól.

Aztán megbánom. Mindig megbánom.
Utólag.

Pedig ha nem Te vagy az Úr az életemben,
ebben az országban,
az egész teremtett világon,
akkor minden relatívvá,
viszonylagossá válik.
Akkor minden értékét veszti.

Úr Jézus Krisztus!
Uram! Szabadítom!
Kérlek, ments meg
nélküled-való önmagámtól!

... hogy szabad legyek.
Szabad:
a Te hatalmadba odaszánni az életem.
Szabad:
Téged tekinteni Úrnak, egyedüli Úrnak az életemben.

Hogy kesergő lemondás helyett,
örömteli reménységgé váljon az imádságom:
„Legyen meg a Te akaratod!”

Ámen

 

„Hanem keressétek először Istennek országát,
és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek.”
(Mt 6,33)