Főmenü

Utolsó módosítás időpontja
  • 2020-10-15 21:52
Látogatók
  • Megtekintett oldalak: 501565
  • Egyedi látogatók: 57734
  • Közzétett oldalak száma: 580
Címlap

79. ...és az iskola

(Lkl3,34) 369.

Volt már szó a 26. fejezetben az indulásról: Kopácsi Istvánról és utódairól. (75)

I.Rákóczi Györgyék teljes szívvel felvették az iskola ügyét. Az anyagi támogatásokon túl is. Új törvénykönyvben rendezték a tanárok kötelességeit, a szenior tennivalóit, a diákság magatartását, tanulási rendjét. A legnagyobb jót Lorántffy Zsuzsanna tette az iskolával, mikor meghívta Comeniust.

Comenius Ámós János a 17. század legnagyobb európai nevelője volt. Származására magyar; néhányszor Szeges-nek is írta alá a nevét, születésére morva, hitére nézve a cseh testvér egyházhoz tartozott, annak püspöke is lett (76). Beutazta Európa protestáns államait. Hozzánk Lengyelországból jött Lorántffy Zsuzsanna hívására (77), végül Hollandiában fejezte be szó szerint hányatott földi útját.

Pedagógiai felfogása nagyon optimista volt: a pansophia eszméjét vallotta. Azt, hogy a gyermeket a teljes tudományba, minden ágába be kell vezetni, az majd jellemét is alakítani fogja. Ellene volt minden erőltetésnek. Jelszava: Omnia sponte fluant, absit violentia rebus. (= Minden magától folyjon, távol legyen a dolgoktól az erőszak). Gyakorlati megoldásai máig érvényesek és hasznosak az oktatásban. Legelismertebb újítása az órák közötti szünet (a tízperc), leghasznosabb a szemléltető oktatás. Orbis pictus (= festett világ): a tankönyvben egy kép, minden rajta lévő személy és tárgy megszámozva, mellette pedig minden számhoz a szó, három nyelven.

Méltatlanul elhanyagolt módszere a schola ludus (= eljátszott iskola), amiben a tanulók egy része dramatizálva előadja a tananyagot a többieknek, így könnyebben megjegyzik (78).

Patakra nem szívesen jött - nagyobb, egyetemi helyekhez volt szokva. De volt rá egy furcsa oka. Egy Mikulás Drabik nevű diáktársa és (egyoldalúan) barátja prófétának kiáltotta ki magát. Comeniushoz egy politikai jövendöléssel fordult. Ha ő Patakra jőve, összehoz egy házasságot Rákóczi Zsigmond és (az u.n. „egynyári király”) Pfalzi Frigyes Henrietta lánya között, úgy hamarosan ők lesznek Magyar- és Csehország királyai, a „Cseh testvérekre” teljes szabadság vár. Comenius engedett a (fenyegetésekkel megtámogatott) próféciának, el is jött, össze is hozta a házasságot. Abból pedig akkora szerelem támadt, hogy mikor három hónap múlva Henriettát elvitte a tüdőbaj, féléven belül Zsigmond is utánahalt, egy különben enyhe himlő-járványban. Ezek után Comenius nem is látta értelmét, hogy tovább Patakon maradjon. Az iskolát a maga kialakította hétosztályos rendben, lelkileg és tudományban megerősödötten hagyta itt.

Lorántffy Zsuzsanna nagy árvaságban maradt, szeretetét a diákságra pazarolta. Sajnos, méltatlanokra. Napló-feljegyzései és Dékány András várnagy feddései egy diáklázadás emlékét idézik fel. Vita támadt, hogy az iskola borkimérésében előbb a tanárok, vagy a diákság borát mérjék ki. Ő a tanárok javára döntött, mire a diákság egy csúnya éjjeli macskazene után otthagyta Patakot, és elmentek Göncre diáknak. Onnan visszaszégyenkeztek, mert ott nem volt, aki támogatta volna őket. Lorántffy Zsuzsanna megbocsátott nekik, de ezt a sérelmet nem tudta kiheverni, lelki fájdalmába szó szerint belehalt (79).