Főmenü

Utolsó módosítás időpontja
  • 2020-07-19 18:23
Látogatók
  • Megtekintett oldalak: 455815
  • Egyedi látogatók: 61968
  • Közzétett oldalak száma: 579
Címlap

76. A Báthoryak és Bocskai

(Dán11,33-34) 511.

(Erdély helyzete János Zsigmond után bizonytalan volt. A Fráter György által kötött szerződés titkos záradéka szerint a császáré lett volna, de ezt a szultán nem ismerte el, így lehetett a két hatalom között egyensúlyozni.)

Báthory István volt az első választott erdélyi fejedelem. Ő katolikus volt, de nyíltan nem léphetett fel a protestánsok ellen (a tordai törvény miatt). Azért tett valamit: jezsuitákat hívott be Krakkóból, nekik adta a kolozsmonostori káptalant, ahol ők papnevelő intézetet indítottak. Mikor pedig megválasztották lengyel királynak, Báthory Kristófra hagyta Erdély kormányzását, azzal, hogy „irtsa az eretnekeket”.

1. Kristóf nem sokáig vezette Erdélyt. Unokaöccse, Báthory Zsigmond jött utána (aki háromszor volt Erdély fejedelme, mert kétszer is lemondott, de aztán meggondolta és visszaügyeskedte magát). Első uralma idején, fiatalsága miatt az országgyűlés befolyása alatt állt, meg is hozták a jezsuitákat kitiltó törvényt (61). De másodszorra okosabb volt: követ címen behozott egy Carillo nevű spanyol jezsuitát, aki hamarosan maga után hozott másokat is. Ők aztán befolyásuk alatt tartották Zsigmondot - történelemből tudjátok, hogy ment tönkre az ország, hogy jutottak el a „Básta szekeréig”.

 

2. Magyarországon egyértelműen folytak a dolgok. A szelíd Miksa után Rudolf fia következett. Ő is Madridban nevelkedett, de rá hatással is voltak a jezsuiták. A koronázási esküt ő is nevezetessé tette: Miksa, tudva, hogy ő bizony Máriára és a szentekre is esküdni fog, kérte, hogy ezt legalább a Burg belső kápolnájában tegye. Ő szót fogadott, de úgy, hogy minden ajtót kinyittatott, és az udvaron álló nép is világosan halhatta esküjét.

Ehhez aztán tartotta is magát. Ő is behozta a jezsuitákat Nagyszombatba, és - országgyűlési határozat ellenére nekik adta a túróci prépostság javadalmat. A rendek hiába tiltakoztak. Hanem Rudolfon egyre inkább elhatalmasodott idegbaja, átköltözött Prágába keveset foglalkozott az ország dolgaival (inkább órásmesterséggel és alkímiával). A „mindenható” Láng komornyikon keresztül intézte dolgait.

Ez a helyzet kedvezett az ellenreformáció erőszakos előretörésének (a császár nem fogadta a tiltakozó protestáns küldöttségeket.) Megkezdődtek az erőszakos templomfoglalások, először Kassán. Mikor a törökök (1604-ben) elfoglalták Egert, Szuhai püspöknek Kassát jelölték ki ideiglenes székhelyül. De ott a dóm az evangélikusoké volt, neki csak egy kápolna jutott. Összebeszélt gróf Belgiojoso császári főparancsnokkal, és sereggel, ágyúkkal vonultak fel a dóm elé, elkergették belőle az evangélikusokat. Az érsek úgy felbuzdult a sikerén, hogy másnap Kassa területéről kitiltotta az összes protestánst, csak a város falán kívül tarthattak istentiszteleteket.

A kassai eset jelzés lett: Felső-Magyarországon sorra vették el a templomokat, iskolákat, kergették el a prédikátorokat, tanítókat. A földesurak kényszerítették jobbágyaikat a katolikus misén való részvételre. Az 1605-ös országgyűlésen a protestáns rendek tiltakoztak, de a császár nevében uralkodó Mátyás főherceg elhalasztotta a tárgyalást, majd a gyűlés után a már aláírt jegyzőkönyvbe egy póthatározatot iktatott be, vallási ügyeket többé nem szabad az országgyűlés elé vinni. (62) A közokirat-hamisítás ellen a rendek nagy része Gálszécsen egy tiltakozó gyűlést tartott, de annak határozatát a főherceg nem vette tudomásul. így a protestánsoknak nem maradt jogalapjuk, hogy érdekeiket képviselhessék.

 

3. Bocskai Istvánnak Magyarországon is - Erdélyben is voltak birtokai. Báthory Zsigmondnak nagybátyja is volt, tanácsadója is. Mint mélyen hívő református ember, idegenkedett a „pogány törököktől”, a „mégis csak keresztyén” császárhoz húzott, ezért az erdélyi „törökös” urak németpártinak mondták, végül országgyűlési határozattal erdélyi birtokaitól megfosztották. Hosszú időt töltött Prágában, a császár közelében igyekezett használni Magyarországnak.

Hanem a császári kincstár egyre több jómódú magyar főúr birtokaira éhezett rá. Sorra indítottak hűtlenségi pereket, amikben az ítélet „fő- és jószágvesztés” volt, ilyet terveztek Bocskai ellen is. Az alkalmat az adta erre, hogy a Báthory Zsigmond harmadik, sok vérontással járó fejedelemsége miatt erdélyi „bujdosók” fel akarták kínálni Bocskainak a fejedelemséget.

Válaszlevelét, melyben lemond a felkínált tisztségről, egy csata után (egy fiatal, Bethlen Gábor nevű nemes holmija között) császári katonák megtalálták, kész volt a vád: Bocskai összeesküvő! Barbiano gróf csapatokat küldött ellene, de a hajdúk az álmosdi csatában szétverték azokat, majd megkezdődött Bocskai diadalmas hadjárata: Kassától Pozsonyig neki hódolt az ország. (A szultán elismerte Erdély fejedelmének, sőt „magyar koronát” is küldött neki, de ő azt nem fogadta el.)

Vallásügyben hadjáratának eredménye a bécsi béke volt (1606), melyben rögzítették a vallás szabad gyakorlatát - a nemesség és városi polgárság részére (a jobbágyságnak még nem) -, „mindazáltal a katolikus vallás sérelme nélkül”. Bocskai átlátta ennek a kifejezésnek veszélyes voltát - a főpapok azonnal be is jelentették, hogy számukra a protestánsok puszta léte is sérelmes - Kassára gyűlést hívott össze, hogy ezen változtassanak, de hirtelen halála miatt ez elmaradt. (Mérgezésben halt meg, a hajdúk ezt Kátai Mihály kancellárnak tulajdonították, és őt szó szerint felkoncolták. Bocskai haldoklásában gyönyörű hitvalló végrendeletet diktált.) (63)

A bécsi béke pontjait egy évre rá törvénnyé emelte az országgyűlés. Így lett törvényes jogalapja a protestáns egyházak létének, működésének.