Főmenü

Utolsó módosítás időpontja
  • 2020-07-19 18:23
Látogatók
  • Megtekintett oldalak: 423719
  • Egyedi látogatók: 63207
  • Közzétett oldalak száma: 579
Címlap

84. II. József

(Ezsdrás 1,2-3) 278.

A „felvilágosult abszolutizmus” nem egészen fából vaskarika. Abból az egyéni meggyőződésből terem, hogy valaki (a király) okosabb, mint a többiek, jobban tudja, hogy mi jó azoknak. „Akaratuk ellenére is boldoggá teszem alattvalóimat” - mondta II. József.

Ez a „felsőbbrendű bölcsesség” jelentkezett vallási politikájában is. Egyik oldalon Rómától igyekezett távolodni, népeit „rossz befolyástól” mentesíteni. Először is kitiltotta birodalmából a jezsuitákat. Aztán betiltotta a kontemplatív (= elmélkedő; közhasznú munkát nem végző) szerzetesrendeket. A katolikus papképzést a püspökök hatásköréből kivonva, állami üggyé tette. A mindezek ellen tiltakozó pápa látogatást tett a császárnál, de hiába, semmiben nem engedett.

A másik oldalon, legnevezetesebb rendeletében, a Türelmi Rendeletben jelentkezett ez a „felsőbb bölcsesség”. A protestánsoknak kedvező rendelet arra alapult, hogy őfelsége ugyan katolikus, jobbnak tartaná, ha minden alattvalója is az lenne. De: a lelkiismereten nem akar kényszert tenni, a türelmet többre értékeli, mint a kényszert. Ezért: bizonyos feltételek mellett engedélyezi oratóriumok (= imaházak, tehát nem tornyos templomok) építését, lelkészek, tanítók alkalmazását. Engedélyezi a protestánsoknak, hogy saját elöljárókat válasszanak. Házassági ügyeket világi bíróság előtt intézhetnek. Vegyes házasságban, ha az apa protestáns, a fiúgyermekek követhetik az ő vallását (92).

Tehát az uralkodó egyház gondolata fennmaradt, de a polgári egyenlőség eszméje fékezte uralkodását. A Türelmi rendelet kiadása után tíz év alatt 1015 protestáns egyházközség állt lábra, legtöbb templomépítéssel.

(Rengeteg ref. templom mutat azonos stílusjegyeket: boltozat, jelzett oszlopokkal, a külső falon domború díszítésekkel, a toronysisak domborúhomorú elemekből áll. Ez a forma nem a református hithez kötődik; egyszerűen a Türelmi Rendelet idején ez a copf barokk építési stílus uralkodott.)

Egy érdekesség: Erdélyben a Türelmi Rendelet visszalépést jelentett az addigi állapothoz képest: a tordai országgyűlés egyenjogúságot állapított meg, ez csak eltűrést.

II. József után öccse, II. Lipót következett a trónon; ő nem engedélyezte, hanem - most már a magyar alkotmány szerint - országgyűlési törvénnyel erősítette meg a vallásszabadságot. Ez teljes önkormányzatot engedett a protestáns egyházaknak, bármely hivatalra választhatóságot (a dekrétális eskü nélkül), iskolaalapítási jogot. Újra törvényes alapja lett egyházunk  életének. Szikszai G.: Kér. tanítások 92/a.