Főmenü

Utolsó módosítás időpontja
  • 2020-10-15 21:52
Látogatók
  • Megtekintett oldalak: 479183
  • Egyedi látogatók: 60344
  • Közzétett oldalak száma: 580
Címlap

77. Pázmány Péter – Bethlen Gábor

(Dán 11,33-34) 511.

A bátyja után királlyá lett II. Mátyás még türelmet tanúsított a protestantizmus iránt: de utána megint jezsuita neveltetésű császár-király került a trónra: II. Ferdinánd. Ő megesküdött, hogy kiírtja a protestantizmust Magyarországról: „jobb, ha az elpusztult országot vadállatok lakják, mint ha ott a vallás szabad gyakorlata uralkodik”. Az ő vad indulatánál nagyobb veszedelmet jelentett azonban az Evangélium ügyére egy kiváló tudású, finoman tárgyaló diplomata főpap: Pázmány Péter.

1. Pázmány Erdélyben született, református családban. De édesanyja hamar meghalt, és apja másodszor egy buzgó katolikus nőt vett feleségül. Két jezsuita atya segítségével nem csak arra beszélte rá fiát, hogy térjen át, hanem arra is, hogy álljon be a jezsuita rendbe. Ő a kiváló képzést megkapva, rendtársai közül is kivált, úgy tudásával, mind buzgóságával. Felfigyelt rá Forgács Ferenc esztergomi érsek, és előbb káplánjává választotta, majd utódjává ajánlotta. így nyerte el a legfőbb magyar egyházi méltóságot.

Pázmány az ellenreformáció új módszerét kezdte gyakorolni. Erőszakos intézkedések helyett - azért ő is foglalt el templomokat - a főúri családokat térítgette vissza, rábeszéléssel, ígéretekkel, fenyegetésekkel. Sikerült is neki a reformációt addig pártoló legfőbb nyugat-dunántúli főurakat megnyerni (Batthyány, Nádasdy család). Gondoskodott arról, hogy a szellemi harcot minél több jól képzett társával együtt vívhassa: a nagyszombati jezsuita kollégiumot egyetemi rangra emelte.
(Trianon után ez költözött Budapestre, Pázmány nevét viseli ma is.)

Magas színvonalú irodalmi munkát is végzett. A protestánsok nagy panaszirata, a Querela Hungáriáé (= Magyarország panaszai) ellen cáfoló könyvet írt. Irt imádságos könyvet is, amiben a Miatyánkot magyarázza (64). Fő műve az Isteni igazságra vezérlő kalauz, melyben a római egyház tanításának a reformáció fölötti igazságát bizonygatja. Hitvitázó iratokat is kiadott, különösen Alvinczi Péter kassai prédikátor könyveivel vitázva.

Művének eredményeit halála után így foglalták össze: „Egy református Magyarországon született, és egy katolikus Magyarországon halt meg.”

 

2. A másik oldalon küzdve, más fegyverekkel, hatalmas eredménnyel védte a reformáció ügyét Bethlen Gábor.

Erdélyben Marosillyén született, híres, de elszegényedett családban. Hamar árvaságra is jutott, nagybátyja nevelte Gyergyószárhegyen. Képzettségét nem iskolákban, hanem a fejedelmi udvarban mint apród, és a csatatereken nyerte. Igen fiatalon komoly tisztségekbe került, tekintélye lett. Nem volt főrend, mégis, már Bocskai után fejedelemmé akarták választani, de ő akkor Báthory Gábor mellé állt - meg is bánta, sok veszedelembe jutott mellette. De mikor „az utolsó Báthoryt” a hajdúk „levágták” a nagyváradi mezőn, Erdély bizalma egyértelműen őfelé fordult. Ő a tisztséget nem kereste, nem is tartotta dicsőségnek, hanem Istentől kapott megbízatásnak. (65)

Hozzáfogott a lepusztult, szétzilált Erdély felélesztéséhez. Gazdaságilag, katonailag egyaránt Erdély aranykorát valósította meg. Megszűntek a pártharcok, öldöklések, és a felekezeti villongások. A lelki életet minden egyházban támogatta: református szellemű akadémiát alapított Gyulafehérvárott (egyetemmé akarta emelni, de már nem volt ideje rá), támogatta a kolozsvári unitárius iskolát, és Káldi György jezsuita bibliafordítását. Törvénnyé tette, hogy minden prédikátor, családjával együtt örökös nemességet kapjon, ezzel sok jobbágyszármazású prédikátort felmentett a hántások és a félelmek alól.

Amikor pedig Forgács Ferenc bíboros-érsek engesztelhetetlen gyűlölettel, felrúgva a bécsi békét, újrakezdte a protestánsok üldözését, ő összefogva a harmincéves háborút vívó német, dán és svéd uralkodókkal, kitámadott Magyarországra, a nemzeti és vallásszabadság védelmére. Eredményesen hadakozott, neki is az egész Felvidék hódolt (66), de mikor szövetségesei egymás után vereséget szenvedtek, békét kötött Nikolsburgban, amelyben megismételték a bécsi béke pontjait, hozzátéve, hogy minden városban a főtemplomot birtokolja a többségi vallás, de a többinek is legyen temploma.

Mikor nagyon szeretett felesége, Károlyi Zsuzsanna meghalt (67), hogy kapcsolatát erősítse német protestáns szövetségeseivel, feleségül vette Brandenburgi Katalint, a választófejedelem húgát. Ez a házasság nem volt boldog, de hosszú életű sem. Bethlen szíve egyre gyengült, „vízkórságban” szenvedett (68).

Elrendezve utódlása dolgát, halálos ágyán - már beszélni nem bírt - utolsó erejével ezt írta: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Senki nincsen, bizonyára nincsen!”