Főmenü

Utolsó módosítás időpontja
  • 2022-12-30 15:42
Látogatók
  • Megtekintett oldalak: 366927
  • Egyedi látogatók: 72661
  • Közzétett oldalak száma: 583
Címlap

78. I. Rákóczi György

(Róma 9,16) 488.

Erdély történelmének, a reformáció ügyének nagy kérdése volt Bethlen Gábor halála után: hogyan tovább? A feleletet hamar megtalálta mindkét terület: I. Rákóczi Györggyel tovább.

Apja, Rákóczi Zsigmond régi, de nem hatalmas családból, két igen jövedelmező házasság útján az egyik legnagyobb földesúr lett. Pályája csúcsán már volt egy évig Erdély fejedelme, Bocskai után, de lemondott Báthory Gábor javára. Halála után fiaira maradt a nagy vagyon, amit több család is perrel támadott meg. György fia felnőtt módon szállt be a perekbe, meg is őrizte egyben a vagyont. Tehetsége, férfiassága elismeréseként 16 évesen kinevezték Ónod kapitányának. Néhány év múlva a sárospataki várúr Lorántffy Mihály temetésén látta meg a két Rákóczi fiú a két árva leányt, megszerették egymást, majd összeházasodtak. György Lorántffy Zsuzsannával hosszú boldog házaséletet élt. Mindketten hívő reformátusok voltak, így egyházuknak nagy áldására lettek.

Bethlen Gábor kitámadásában Rákóczi György nagy segítséget jelentett, a hadak tokaji átkelésénél, majd Kassa hódolásánál vitt vezető szerepet, ezért Bethlen először Kassa, majd az egész Felvidék főkapitányává nevezte ki.

Bethlen Gábor halála után az erdélyi rendek eljöttek Patakra, hogy meghívják Erdély fejedelmének. Ő már akkor ismerte a helyzetet, a gondokat, a lehetőségeket, mindezek tudatában vállalta a felelősséget.

Eleinte nem volt népszerű Erdélyben. Bethlen különösen második házassága idején nagy és drága udvart tartott, felesége kedvéért a „nagyfejedelem” képét viselte. Rákóczi György sokkal szerényebben élt és uralkodott, a fejedelemség jövedelmeit Patakon gyűjtötte. „Szamos, Maros annyit nem hoz, hogy Patak el ne vinné” - panaszkodtak az erdélyi urak. De, amikor Rákóczi György is „kitámadott” a vallásszabadság védelmére, nem Erdélyt adóztatta meg a hadiköltségekre, hanem a gyűjtött vagyont áldozta fel. Az Úr nevében indultak el, zászlójára a Róma 9:16 versét írta fel: „nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené”. Hadvezetését a bölcs óvatosság jellemezte, nem döntő ütközetekre igyekezett, seregeinek rendezésével, vonultatásával szorította sarokba a császári hadakat, hogy tárgyalásokra kényszerítse őket. (69) Harcának eredménye pedig elődei munkájának befejezése volt: az előbbi békekötések szövegébe bevették a jobbágyok vallásszabadságát is.

Csodálatos szerelmük nagy különbségeken át vonta egymáshoz őket. Ebben az időben jött ugyanis át Magyarországra a puritán mozgalom. Több, Angliában tanuló magyar diák - köztük a Rákócziék partfogásával tanuló tolnai Dali János meg Medgyessi Pál, megismerkedve a puritánok lelkiségével, megegyeztek, hogy ezt hazahozzák Magyarországra is. Hazajőve, Tolnai a pataki iskola rektora, Medgyessi a fejedelem udvari prédikátora lett. Apáczai Csere János ez időre a Gyulafehérvári akadémia professzora lett. (70). Lorántffy Zsuzsanna teljes szívvel elfogadta azt az új hitet és kegyességet, amit ők hoztak. Rákóczi György azonban felfigyelt az angliai puritánok politikai eredményeire (I. Károly király kivégzése) és - a puritánok itthoni ellenfeleinek, a református orthodoxia képviselőinek (Gelei Katona István, Miskolci Csulyak János) ösztönzésére (71), elkergette a pataki iskola éléről Tolnait, aki több évre miskolci prédikátor, borsodi esperes lett. I. Rákóczi György még zsinatot is összehívott Szatmárnémetibe a puritánok ellen, ahol keményen elítélték és állásuktól megfosztották őket (72). Hanem György halála után Zsuzsanna, aki addig engedelmes volt férjének, visszahívta Tolnait Patakra, aki aztán hosszú évekig vezette a főiskolát.

I. Rákóczi György a református fejedelem igazi mintája. Magánéletében mély kegyesség, Isten dolgai iránti érdeklődés és felelősség jellemezte. Az Ószövetséget 16-szor, az Újszövetséget 32-szer olvasta el. Kiadatta Kálvin Institutioját, románul az Újszövetséget és a Heidelbergi kátét. A pataki iskolát sok adománnyal erősítette (pl. Tőketerebes város minden jövedelmével).

Halála előtt tett végrendelete is példaértékű hitvallás mindnyájunk előtt (73)

Sajnos, fia, II. Rákóczi György nem az ő nyomdokain járt (74). Báthory István példája lebegett szemei előtt, lengyel király akart lenni. De ezt a nemzetközi helyzet több összetevője sem tette lehetővé. Többek között a szultán tilalma, aminek megszegése miatt jött seregének, és Erdélynek pusztulása. Miután ebbe a vállalkozásba ő maga is belehalt, édesanyja és Zsigmond öccse Sárospatakra költöztek, ahol életüket a lelki élet, és ezzel összefüggően a Kollégium támogatása töltötte be.