Utolsó módosítás időpontja
  • 2018-01-26 16:57
Látogatók
  • Megtekintett oldalak: 535462
  • Egyedi látogatók: 44805
  • Közzétett oldalak száma: 470
Címlap

Mit tanultam a 43. Életkérdések szemináriumon?

Életkérdések

Beadandó Dolgozat

Készítette: Sztolyka Csilla
 

 

„Az Isten a te háládat egy másik ember kezéből kéri el”

Sztolyka Csilla vagyok, első éves természetvédelmi mérnők hallgató. Az Életkérdések 43. nevű tantárgyhoz kell elkészítenem egy a félévet egybefoglaló dolgozatot. A dolgozat struktúrája az lenne, hogy az előadások témájában elhangzottakat és saját gondolataimat fogalmazom meg. Legelőször szeretném leírni miért is választottam ezt a tárgyat, mint nem kötelező C tantárgyat. Mikor értesültem arról hogy ilyen tárgy is indul az egyetemen, nagyon meglepődtem ugyanakkor remek lehetőségnek találtam. Nem reménykedtem abban, hogy egy civil egyetemen előadás formájában is eljuthat hozzám Isten igéje. Kis kétkedéssel indultam ugyan, hiszen választhattam volna olyan tárgyat, ami közvetlenül kapcsolódik tanulmányaimhoz, mégis azt éreztem, hogy hitem gondozásában ennek a választásnak fontos szerepe lesz. Ami így is történt. Ezek az alkalmak nem pusztán előadások voltak, hanem konkrét elmélkedések is. Nem beszélve arról a társaságról, ami ott fogadott, és amely lassan egy kis ökumenikus körré alakul. Többünknek nem kis igénye van arra, hogy Isten ne csak vasárnapi mellékes dolog legyen, ezért több alkalommal is összegyűltünk már, hogy együtt imádkozzunk, beszélgessünk, Bibliát olvassunk, esetleg megbeszéljük az előadásokon hallottakat.
 

Az előadások menete általában úgy zajlott, hogy legelőször valaki a diákok közül felolvasta a napi Bibliai szakaszt, majd a meghívott előadó szavait hallgattuk meg, végül diákszolgálattal és közös imával zártuk a kilencven perces órákat.
 

Az első alkalommal Nyilas Zoltán lelkipásztor szavait hallhattuk. A napi Bibliai szakaszok a Máté 13.1-24; Zsid. 4. 12-13; 2 Péter 1.20-21;2 Tim. 3. 16-17; Jel. 22.18-20; Luk. 21.23 voltak. A téma pedig: Biblia magát magyarázza. Főbb ÍGÉK, amelyek a Bibliáról magáról szólnak. Keletkezése. A BIBLIA a könyvek felett áll ISTENI voltával, nem mérhető más könyvekhez. A Biblia szó az ógörög biblion szó többes száma, jelentése könyvek. Az Ószövetség 46 könyvet tartalmaz, míg az Újszövetség 27 iratból áll. A magvető példázatán keresztül értelmezhettük a Biblia fontosságát életünkben. Hiszen, ha életünket Krisztushoz közelien akarjuk élni, legelőször a Bibliai tanításokkal kell tisztában lennünk.” Akinek van füle a hallásra, hallja.” Szó esett arról, hogy sajnos manapság nem jut el Isten igéje az emberekhez. Miért van ez így? Nincs elég missziós törekvés? Elmaradnak Liturgiák? Az egyházakban van a hiba? Egy bizton állítható: minden Istennel való kapcsolattartás kétoldali dolog. Isten hiába küldte el fiát, ha mi elnézünk felette.  Szeretet közösséghez több részt vevő fél kell. Isten kinyilatkoztatta nekünk azt, hogy miképp is szeretné, ha cselekednénk, ki vezetné lépteinket. Szabad akaratunknál fogva viszont dönthetünk másképp. Ezért nincsenek tömve a templomok. A Biblia minden tudás alapja, hiszen Istentől való. Diákszolgálati kérdés ezen a napon: Mit jelent számodra a Biblia. A diákszolgálatot végzővel teljesen együttértve jegyezhettem fel, hogy a Biblia pontos útba igazítás. Térkép, mely abban segít, hogy életünkben mely utak a járhatóak.

„Mint engedelmes gyermekek ne szabjátok magatokat a ti előbbi kívánságaitokhoz, amelyek tudatlanságotok alatt voltak bennetek;

Hanem amiképpen szent az, aki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben;

Mert meg van írva: Szentek legyetek, mert én szent vagyok.

És ha Atyának hívjátok őt, aki személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek a ti jövevénységtek idejét:

Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből;

Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén:

Aki eleve el volt ugyan rendelve, a világ megalapítása előtt, megjelent pedig az idők végén ti érettetek. Akik ő általa hisztek Istenben, aki feltámasztotta őt a halálból és dicsőséget adott néki; hogy a ti hitetek reménység is legyen Istenben.”/I.Péter 1,14-21/


 

Második alkalommal előadónk Gergely Barnabás volt, a prezentáció címe: kicsoda az ember? A Biblia emberképe. Evangéliumi szakasz: Luk. 10. 25 -37. Diákszolgálat: A humanizmus és az evolúción teremtett emberkép, ami ma uralkodó, miért káros?  Kicsoda az ember? Ismeretéhez kell az Isten. Az emberben van, egy Isten alakú űr melyet csak Ő tölthet be. Az ember teremtése is Isten központú. Hatalmas hibákat követ el úgy az ember, ha hagyja, hogy az Ego eluralkodjon rajta. Az irgalmas szamaritánus példázatán keresztül kerestük a választ, arra hogy ki is a felebarát. Hiszen a két főparancs egyike: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat! A felebarátunk minden ember. Hogyan lehetséges mindenkit szeretni? Miért is van erre szükség? Jézus azt mondja:”Ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi jutalmat érdemeltek? Nem így tesznek a vámosok is?
És ha nem köszöntitek, csak barátaitokat, mi többet tesztek? Nem így tesznek a pogányok is?
Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes. " A példázatban látott levita és pap nem ismerte fel a valódi engedelmesség lényegét. Hiszen, az hogy mereven betartja valaki a törvényeket és engedelmeskedik, nem jelenti azt, hogy helyesen is cselekszik. A szamaritánus látszólag viszont, megtehette volna, hogy nem foglalkozik az út mentén fekvő zsidó férfival, mégis az önmagában levő fenntartásokat és a történelem által felállított viszályokat átlépve, szeretni, ez által segíteni tudta egy felebarátját. Miért is fontos, hogy ez az ember át tudta lépni az Egóját? Manapság-ahogy a diákszolgálatban is szó esett róla- az Ego minden irányítója. Még a szeretetben is azt nézi az ember, ha megteszek ezt vagy azt nekem ekkor és akkor majd mennyivel jobb lesz. Isten tökéletes tervében nem egoista földlakók szerepelnek. Már eljutott a fajunk oda, hogy ismét a túlélés a lényeg, más nem számít. Tiporva mindenkin és mindenen az egyén nagysága a fontos. Mennyi ember hiszi ez által életét boldognak. Az egyén szabadsága s boldogsága mind a szeretetben rejtőzik. De nem az ön magunk szeretetében.

„Ha azt mondja valaki, hogy: Szeretem az Istent, és gyűlöli a maga atyjafiát, hazug az: mert aki nem szereti a maga atyjafiát, akit lát, hogyan szeretheti az Istent, akit nem lát?Az a parancsolatunk is van ő tőle, hogy aki szereti az Istent, szeresse a maga atyjafiát is.”

 

Harmadik alkalmat Szabó László tartotta. Bibliai szakasz: Lk 15,1-32. Témája: Változhat-e az ember? A megváltás és annak elfogadása vagy elutasítása mit jelent itt a földön és mit a túlvilágon?  Változhat-e az ember? Erre a kérdésre két nézettel válaszolhatunk a determinizmus és az indeterminizmus irányzataival. Indeterminizmus (a lat. determino, 'meghatároz' szóból és in fosztóképzőből: 'meg nem határozottság'): a szabad akarat adottsága arra, hogy döntő külső befolyás nélkül határozza el magát a cselekvésre. Determinizmus: filozófiai-lélektani irányzat, amely azt vallja, hogy az akaratlagos emberi cselekedeteket a lelki folyamatok, ill. a közreható mozgatóerők (motívumok) egyértelműen meghatározzák. Arra a tapasztalati lélektanból vett érvre támaszkodik, hogy tetteink jó része átláthatatlan, rugóik a megismerhetetlenség, a nem tudatosság homályába vesznek. Valójában ebből nem következik, hogy a végső szót nem a szabadság mondaná ki. A determinizmus alátámasztására szokás még fölhozni, hogy számos, szabadnak hitt döntésünk mögött karakterológiai meghatározottság rejtőzik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs meg bennünk a képesség, a fölmerülő motívumok közül történő szabad választásra s hogy nincs meg bennünk az a szabadság, amely erkölcsi tudatunkra, s annak szellemi természetére épül. Valójában jó példa erre a tékozló fiú példázata. Megváltozhat-e az a fiú aki, elszórta vagyonát és elárulta apját? Egyből felmerül az a kérdés is, hogy megbocsátható-e ez a cselekedet? És vajon a felháborodott testvérnek igaza van-e? Nézzük meg mik vezérelhették a tékozló fiút, a bátyját és az Atya által kínált lehetőségeket:

 

Tékozló Fiú

Báty

Atya

Értelem

Ego

Ego

Isten

Érzelem

Élvezetek

Élvezetek

Szeretet

Akarat

„ A maga útját járom”

„Érdemeket szerzek”

Engedelmesség

 

Ha a két fiú aspektusából figyeljük a helyzetet, csak annyi különbséget találunk, hogy milyen úton-módon akarták megközelíteni az élvezeteket és elérni az ego teljességét. Két út melyet egy gondolat vezérel, csak a járhatóság más. Valóban igazat adhatunk a bátynak? Igaz ugyan, hogy ő nem tékozolta vagyonát, de semmivel sem volt közelebb az Atya által neki szánt úthoz. Elítélhető-e így az a fiú, aki megtalálta a helyes utat, bár előtte sok ostobaságot követett el?

Diákszolgálat: A megtérés történetekben mi a közös? Hogy mondanám el a saját megtérés történetem?

A megtérés történetek beszámolóiban a közös, hogy mindig akad egy pont, amihez kötik a megtérést. Véleményem szerint a keresztelkedés ez a pont. És jogos lehet, a kérdés mi van akkor, ha nem ettől datálja valaki a megtérést. De hiszen a keresztséggel kapjuk Isten Szentlelkét. Mikor máskor lehetne ez a megtérés? Egy másik kérdés az, hogy a szabad akaratunk alapján, nem foglalkozunk, a hit belénk vetett magocskájával, csak x idő elteltével. így a saját megtérés történetem alap pontja a keresztelkedésem, a rádöbbenésre, ami felnyitotta gyermeki szememet a korai „Jézuska-állapotból” körülbelül tíz éves koromban következett be. De ezek előtt is mondhatom azt, hogy hívő voltam.

A legtöbb megtérés történetben az a közös, hogy elérkezik egy pont az emebrek életében ahol Isten rádöbbenti őket hibáikra. Ettől a ponttól kezdve az ember eldöntheti, hogy változtat-e az életén. Így volt ez a szamáriai asszonnyal és Zakeussal is. A megtérés után mindkettőjüknél megfigyelhető, hogy Istennel való kapcsolatuk teljesen átalakul, Isten közelivé, mindennapivá válik számukra.

"Olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és oltalmazójához."

Negyedik alkalommal ökumenikus elmélkedéseket hallottunk, három különböző felekezetből érkező atyától. A Szeretet lángja gyülekezet, a Baptista gyülekezet és a Római katolikus egyház képviselője tartott előadást. Az elmélkedések lényege, mindenképp az volt, hogy bármennyire is széthúz ma a társadalom, éppen ennyire kellene nekünk keresztényeknek összetartanunk. Sok apró sérelem, nagyobb hibák nem szabhatnak gátat Isten tervében, hiszen a mennyországban ökumené van. A legfontosabb a szeretet, mely össze kell, hogy kössön minket. Felmerült a kérdés, hogy miért nem lehet a magyar nép egységes. Véleményem erről az, hogy amíg nem a szeretet mozgatja a lelkeket nem lesz egység hazánkban. A különbségeket túlzottan felnagyítva él társadalmunk,ami befurakszik a gyülekezetek életébe is,  miközben csak a közös dolgok sokaságát kellene észre vennünk, hogy megállapíthassuk mennyire is törpék a különbözőségek. A hasonlóság minden keresztény felekezetben, hogy liturgikus rendjüknek legfontosabb eleme a Húsvét. A karácsony és pünkösd történései pedig a legfőbb ünnepeik közé tartoznak.

"Legyetek mindnyájan egy. Amint te, Atyám bennem vagy s én benned, úgy legyenek ők is bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem."

Az ötödik előadást Lóránt Gábor lelkipásztor tartotta. Szentírási szakasz: Fil.2.1-11;Ézsaiás 53. Téma:Miért döntő Jézus személye egy ember életében? A gyülekezet = KRISZTUSTEST. Jézus bizonyosan óriási jelentőségű, minden keresztény ember életében. Igaz Isten csak a saját kijelentésiből ismerhető meg, de a legnagyobb kijelentése az volt, hogy Fiát adta az emberiségért.” Jézus pedig kiálta és monda: Aki hisz én bennem, nem én bennem hisz, hanem abban, aki elküldött engem. És aki engem lát, azt látja, aki küldött engem. Én világosságul jöttem e világra, hogy senki ne maradjon a sötétségben, aki én bennem hisz.” Isten nem akar, csak résztvevő lenni az éltünkben, Ő szeretne lenni AZ a résztvevő, aki a legfontosabb. Úgymond alap szeretne lenni, akire életünket építhetjük, akiből meríthetünk, aki segít, aki bátorít. Ezt szeretetével hozza tudtunkra. Ezért nekünk is arra kell törekednünk, hogy ezt a szeretetet meg tudjuk élni. Erre az egyik legjobb hely az egyházközségünk. Hiszen a szeretet közösség vállalás is nemcsak érzelem. Ezért fontos alappillér az egyházban. Sajnos a nem élő hitű keresztények, olyanok az egyházban, mint a testben a faláb vagy egy protézis.

Diákszolgálat: Kicsoda nekem Jézus?
„Monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem? Simon Péter pedig felelvén, monda: Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.” Jézus számomra az a személy aki, közelebb visz az Atyához és ő általa van örök életünk. „Jézus mondja: Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él; és a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal.”

 

„Mert amiképpen a test egy és sok tagja van, az egy testnek tagjai pedig, noha sokan vannak, mind egy test, azonképpen a Krisztus is. Mert hiszen egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg. Mert a test sem egy tag, hanem sok.”

 

A hatodik alkalommal Fukk Lóránt elmélkedését hallhattuk. Szentírási szakasz: János 3; Apcsel 2. Téma: Újjászületés, a Szentlélek és az emberi lélek kapcsolata. Mi töltheti az emberi lelket? Jézus az újjászületésről Nikodémusnak beszélt. A Mester, azt mondta, hogy Isten országa vezető út csak azoknak nyitott, akik újjászületnek a víz és a Szentlélek által. A legfontosabb egy ember életében „felülről” megszületni, képesnek lenni hinni az Úrban, elfogadni Isten akaratát és az ő törvényei szerint élni. ”Aki hisz a Fiúban, örök élete van”

 

Diákszolgálat: Mit jelent nálad a gyakorlatban, hogy újjászületett ember vagy?

 

A hetedik előadást Szük Bendegúz tartotta. Téma: a Tíz okos és a tíz balga szűz, az Utolsó ítélet. Mit jelent a Mennyország és mit a pokol? Szentírási rész: Máté 25; Péld. 19.17. Isten Igéje élő és ható. Ebben az igében benne van a pokolról és a Mennyországról alkotott kép is. A Jelenések könyvében megelevenedik az utolsó ítélet, melyből sok mindenre következtethetünk.

1.Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz
szűzhöz, akik fogták lámpásukat, és kimentek
a vőlegény fogadására.
2. Öt közülük balga volt, öt pedig okos.
3. A balgák ugyanis, amikor magukhoz vették
lámpásukat, nem vittek magukkal olajat.
4. Az okosak viszont lámpásukkal együtt
olajat is vittek korsóikban.
5. Mivel pedig a vőlegény késett, mindnyájan
elálmosodtak, és elaludtak.
6. Éjfélkor aztán kiáltás hangzott: `Íme, a
vőlegény! Jöjjetek fogadására'!
7. Ekkor felébredtek a szüzek mind, és rendbe
hozták lámpásukat.
8. A balgák így szóltak az okosakhoz: `Adjatok
nekünk az olajotokból, mert lámpásunk
kialszik'.
9. Az okosak így válaszoltak: `Hátha nem lesz
elég nekünk is, meg nektek is: menjetek
inkább a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak'.
10. Amíg azok távol voltak vásárolni, megjött a
vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a
menyegzőre. Azután bezárták az ajtót.
11. Később megérkezett a többi szűz is, és így szóltak:
`Uram, uram, nyiss ajtót nekünk'!
12. Ő azonban így válaszolt: `Bizony, mondom nektek,
nem ismerlek titeket'.
13. Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát
nem tudjátok».

 

 

Diákszolgálat: Nekem eddig milyen gondolataim voltak a mennyországról és a pokolról?

Gyermekként véleményem szerint mindenki úgy gondolja el e két helyet, hogy az egyik a felhők felett a másik meg lent a Föld mélyén van. A Mennyben minden szerette ott van, lent meg csak a gonosz emberek. Persze, többet olvasván a Bibliát ez a nézet kezd elhalványodni és egy egészen más fogalmat kezd hozzá társítani.

 

Nyolcadik alkalom. Sándor Frigyes lp.(esperes) Téma: A gonosz szőlőmunkások, Izrael szerepe régen és ma. Bibliai szakasz: Máté 21.33-46; Ézsaiás 54; Máté 23. A gonosz szőlőmunkások példabeszéd, költői kép Jézus eljöveteléről. Isten küldött prófétákat, Keresztelő Szent Jánost, majd Fiát áldozta fel népéért. Hogy miért? Mert Isten úgy szerette a Világot, hogy egyszülött Fiát adta érte. Az Ószövetség majdnem teljes egésze a zsidó történelmet taglalja. Isten hűséges a választott népéhez, hiszen Krisztus népéből való emberekre bízta új egyházát. Izrael szerepe azért fontos még ma is, mert mégis csak a zsidó nemzetségből származik a Megváltó és a kereszténység bölcsője is itt van. A zsidó nép kapta a Krisztusról szóló jövendöléseket az Ószövetségben, mely később, mint az Újszövetség könyveiben látjuk beteljesedett. 

 

Diákszolgálat: Hogyan gondolkozom a mai zsidó emberekről és hogyan gondolkoznak Magyarországon? Mit lehet tanulni a zsidó emberektől és mit nem?

Manapság nem tekintenek jó szemmel a zsidókra, mellesleg régen sem volt ez másképp. Ennek talán történelmi és kulturális okai vannak. Az emberekben olyan kép él a zsidókról, mely kicsit sem pozitív. Fukarnak, számítónak, ügyeskedőknek tartják őket.

 A zsidó nép elzárkózó, kirekesztő, de ezáltal összetartó is. Ebben a mondatban van mind a tanulható és kerülendő dolog is. Összetartást kellene tanulnunk, de nem elutasításokkal tele.

„Mert a hegyek eltávoznak, és a halmok megrendülnek; de az én irgalmasságom tőled el nem távozik, és békességem szövetsége meg nem rendül, így szól könyörülő Urad.”

 

Kilencedik alkalom. Előadó: Tamás József. Téma: Dávid vétke, a bűnelrendezés folyamata egy ember életében. Az Úri Szent vacsora előtti bűnelrendezés gyakorlata a különböző felekezeteknél. Aki nem foglalkozik a bűnnel, bűnével hova jut? Szentírási szakasz: 51; 32. Zsoltár. Nagyon fontos a bűnelrendezés az ember életében, hiszen mindnyájan bűnösök vagyunk. Van, aki azt mondja, nem kell ezzel semmit sem tenni, hiszen az ember mivoltából adódóan úgyis elkövet bűnöket, mindegy az, hogy megbánja vagy meggyónja azt. De viszont aki ezt állítja, sosem szabadult meg még bűnei terhétől. Felemelő érzés tudni, hogy Isten megbocsát és a súlyos köveket végre le lehet tenni.

 

Diákszolgálat:Mi jelent nálad a bűnbánat? Hogyan értelmezzük ezt az igét” Ézsau sírása nem ISTEN szerinti volt?”Mit jelent az engedelmes, megtört szív?

Bűnbánat. Összetett dolog. Vétek melyet bán az ember. Ézsau bánata nem volt Isten szerinti. Jákob eddig egy „sátorban lakó, szelíd ember” volt, aki ott számolgatott, számítgatott és várakozott a jövőjére nézve, nem volt hasonló a bátyjához, Ézsauhoz, aki egy szabad, vagy inkább szabados ember volt, aki aktívan, a mezőkön, a természetben érezte jól magát, s akit csak a jelennek, a pillanatnyi szükség betöltésének és kívánságainak élt. Őt csak az tette boldoggá, hogy ha a napja végén volt zsákmánya, prédája, amit saját kezével ejtett el és a hasát megtölthette vele (Filippi 3:17 „… akiknek istenük az ő hasuk…”). Ha nem volt sikeres a vadászata, keserűen és fáradtan ment haza és a lelkében levő keserűség megfertőzte a szülei életét is (I.Mózes 28:5). Jákób egy ilyen lehetőségre várt, mert neki fontos volt az elsőszülöttségi áldás, a szellemi, a nem kézzelfogható ígéret, hiszen már ezért az áldásért fogta a sarkát Ézsaunak az anyjuk méhében. Ézsau ezt mindössze egy tál meleg ételre becsülte, gondolva, hogy az áldás szavaival nem töltheti meg a hasát… és minek várna más feleségre, ha egyszer itt vannak a hettita nők… s azok közül vett magának feleséget. Ezzel nem vívta ki apja szeretetét… Nem véletlen az Újszövetség figyelmeztetése, hogy a rossz helyzetek, a rossz körülmények könnyen tehetnek bennünket, hívőket is Ézsau-i természetűvé (Zsidó 12:16-17).

„Boldog az, akinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett. Boldog ember az, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság nincsen.”

Tízedik előadás. Sipos Aba Álmos elmélkedése. Téma: a szőlőtő, szőlővessző, Az ISTEN előtt élő ószövetségi és újszövetségi ember mindennapjai, aki mindent imádságban megbeszél ISTENNEL. Bibliai szakasz: János 5, Luk.11.

Az ima a lélek beszélgetése Istennel. Fontos, hogy imádságban forduljunk Istenhez. Nem csak akkor mikor segítségre, védelemre van szükségünk, hanem akkor is ő legyen, az első gondolatunk mikor öröm tölt el minket, hiszen hálával tartozunk, életünk minden egyes mozzanatáért. Ezért annak az  embernek, aki tudja, hogy Isten szeretetében él egyik legfontosabb tevékenysége az imádkozás.

 

Diákszolgálat: Az ISTEN előtti párválasztás? Legfontosabb dolog a párválasztásban az, hogy Istent ebből sem lehet kihagyni. A holtomiglan-holtodiglan titka az, hogy Isten előtt mindkét fél biztos lábakon álljon.

A szerelemről

Tizenegyedik szeminárium. Alföldi Borús Dezső előadása. Téma: Szentháromság, Szentháromság nélküli vallások, amelyek hazánkban is gyökeret vernek. Mi a teendőnk ezekkel? Szentírási szakasz: Ézsaiás 57.15

„Mert így szól a magasságos és felséges, aki örökké lakozik, és akinek neve szent: Magasságban és szentségben lakom, de a megrontottal és alázatos szívűvel is, hogy megelevenítsem az alázatosok lelkét, és megelevenítsem a megtörtek szívét.

Mert nem örökké perlek, és nem mindenha haragszom, mert a lélek előttem megepedne, és a leheletek, akiket én teremtettem.

Mert a telhetetlenségnek vétkéért haragudtam meg, és megvertem őt, elrejtém magamat és megharagudtam; és ő elfordulva, szíve útjában járt.

Útait láttam, és meggyógyítom őt; vezetem őt, és vígasztalást nyújtok néki és gyászolóinak,

Megteremtem ajkaikon a hálának gyümölcsét. Békesség, békesség a messze és közel valóknak, így szól az Úr; én meggyógyítom őt!

És a hitetlenek olyanok, mint egy háborgó tenger, amely nem nyughatik, és amelynek vize iszapot és sárt hány ki.

Nincs békesség, szól Istenem, a hitetleneknek!”

 

Diákszolgálat: Hiedelmek, mint a nem keresztyén vallások alapjai.

A nem keresztény vallások, lehetnek akár több ezer éves, komoly törvényekkel rendelkezők is vagy csak új keletű hiedelmek. Manapság teljes „szabadságban” élünk vallási hovatartozást tekintve, hiszen a mai Magyarországon nincs se keresztény-, se iszlám-, se buddhista-, se zsidóüldözés. Probléma, csak az ezzel a szabadsággal, hogy az ember azt hiszi, hogy alkothat magának új és jobb vallásokat/elképzeléseket. Remek példa erre a New Age hulláma, mely sajnos elérte Magyarországot is. Ennek a lényege, hogy mindenki kiválogathatja a már meglevő vallásokból vagy akár hiedelmekből a neki leginkább megfelelőt és az életének kedvező, felfogásának tetszőt és máris kész egy tökéletesen új, vagyis inkább újszerű vallás.

Isten a Biblián keresztül szól hozzánk, ezért mindennek az alapja ez. Az Élő Ige.

 

„Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige,
ő volt kezdetben Istennél.
Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett.
Benne az élet volt, s az élet volt az emberek világossága.
A világosság világít a sötétségben, de a sötétség nem fogta fel.”

 

Tizenkettedik alkalom. dr. Sivadó János Téma: halál. A halál a hívő számára, hogy bal kezéből jobb kezébe teszi ISTEN az Ő gyermekét. A hitetlen számára az örök kárhozat, az ISTEN nélküli magány. (Pl. a pap nélküli temetések)

Diákszolgálat: Mit éreztem, amikor lelkipásztor nélküli temetésen voltam?

Sohasem voltam még, pap nélküli temetésen. Véleményem szerint az emberi élet szimbolikus lezárása, imádkozás/éneklés csodálatos és meghitt keretei között lehet méltó búcsúztatásunk szeretteink által. És a legfontosabb, hogy reménységem lehet szeretteim örökélete felöl.

 

 

 

Jertek imádjuk a mi királyunkat és Istenünket!
Jertek imádjuk Krisztust, a mi királyunkat és Istenünket!
Jertek boruljunk le és imádjuk magát Jézus Krisztust, a mi királyunkat, Urunkat és Istenünket!

/Alkonyati istentisztelet
(Εσπερινον -- Vecsernye)/