Házassági útravaló

Szeretem
A házassági eskü szövegének központi helyén ez a szó van: szeretem. Házasságot kötni valóban csak úgy érdemes, ha szeret-jük egymást. A Szentírás azonban kétfajta szeretetről beszél: az erószról és az agapéról, azaz az önző és az önzetlen szeretetről. Az erószban több az erotika: a testi vonzalom. Az önző szeretet kapni akar. Szeretne kiegészülni a másikkal. Az agapé, az önzet-len szeretet adni akar: szeretné kiegészíteni és boldoggá tenni a másikat. Az első a test, a második a lélek szerelme.
Az igazság az, hogy minden szerelem az önző szerelemmel kezdődik. Szeretem a másikat, mert kedves, mert jó, mert szép, mert jó vele lenni: egyszóval nyerek valamit vele. Ez a kezdet természetes, azonban nem elég alap a jó házassághoz. A mate-matika nyelvén szólva ez szükséges, de nem elégséges feltétel.
Valaki azt mondta: Boldog akarsz lenni? — Ne házasodj meg csak akkor, ha boldoggá akarod tenni a feleségedet.— Érzed-e a különbséget a kettő között? Aki a házasságba azzal a gondolattal megy, hogy „én boldog legyek", az boldogtalan lesz. Aki azzal a gondolattal köti meg házasságát, hogy boldoggá tegye a társát, az maga is boldog lesz. Mindenütt, így a házaséletben is érvé¬nyes Krisztus szava: „Aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt, aki pedig elveszti az ő életét én-érettem, megtalálja azt." En¬nek a házaséletben megvan a maga lélektani magyarázata. Ugyanis az emberek lelke olyan, mint a tükör. A társamé is olyan. Ha a tükörbe belemosolygok, visszamosolyog. Ha bele-acsarkodom, visszaacsarkodik. Ha nem nézek a tükörbe, a tükör-
ből sem néz rám senki. A társam lelke is tükör. Ne várjam, hogy mindig ő legyen a kedves, a jó, a szeretetre méltó, hanem legyek én is az. Legyek először én az. Mosolyogjak bele a lelkébe, hogy az ő lelke is visszamosolyogjon reám. Mert ha én elkezdem ke-resni a magam akaratát, a magam szórakozását, a magam uralko-dási lehetőségét, és egyre csak az igényeimmel jövök, akkor megkeseredve vagy visszahúzódik, vagy ő is elkezdi keresni a maga akaratát, a maga szórakozását, a maga igényeit. Egyszerre az lesz a fontos, hogy ki az erősebb. A házasélet belső csodája, a lélek titkos belső egysége összetörik, és nyomában csak a hatalo-mért való küzdelem marad. Hány ilyen hatalomért versengő há-zasélet van, amelyben a „felek" már csak az erőegyensúlyt pró-bálják úgy-ahogy megtartani.
Az űrhajónak többlépcsős motorja van. Az első lépcső arra való, hogy felemelje a földről, és csak ha a második lépcső is be-gyúl, akkor fog felszállni a csillagokig, különben visszahull a földre. A házasságban az első motor az erósz, az önző szerelem; a második az agapé, az önzetlen szeretet. Az első, amely kapni akar, a második, amely adni akar. Sokszor látjuk azt, hogy nagy szerelemmel esküszik egy ifjú pár, majd egy vagy két év múlva kiábrándulva egymásból, üres és keserű szívvel elválnak egy-mástól. Mi történt itt? Nem gyúlt be a második motor. Egy olyan házasélet űrhajója, ahol mind a ketten csak kapni akartak, vissza-hullt a földre, és nem jut már el soha a csillagokig.
Azért jó megvizsgálni önmagunkat: adni akarunk-e vagy csak kapni? Szeretjük-e a lelkét is a társunknak vagy csak a tes¬tét? Szeretnénk-e akkor is, ha a vonat levágná a lábát vagy ha el-csúnyulna? Hogyan szeretjük? Csak a test vagy a lélek szerelmé-vel is? Önzetlenül vagy csak önzően? Mit akarunk egy házaséle-ten át? Adni vagy mindig csak kapni?
Az önzetlen szeretet a mindennapok kicsi dolgaiban is meg-látszik. Nagyon fontos, hogy ha valamire kedve van az egyiknek, arra legyen kedve a másiknak is. Ha az egyik szeretne színházba, moziba, kirándulásra vagy templomba menni, legyen kedve a másiknak is. De ne úgy, hogy megmutatom, milyen áldozatot hozok, mert akkor semmit sem ér. Legyen öröm nekem az, hogy örömet szerzek a társamnak.
Sok házasság azon romlik el, hogy valamire kedve van az egyiknek, de nincs kedve a másiknak. Holnap valamire kedve lenne a másiknak, de azért sincs kedve az egyiknek. Végül elin-dulnak két különböző úton. Megismernek valaki mást, akivel jobban szórakoznak, jobban egyetértenek, s máris vége a boldog házaséletnek. De ha még nem is szeretnek meg valaki mást, akkor is megindult az eltávolodás közöttük. Nem azonos többé a beszédtémájuk, az érdeklődési körük, és lassan-lassan leszoknak arról, hogy részesek legyenek egymás életében. Így bomladozik az egység közöttük, holott a házasságban mindennek kell len-nem: én kell, hogy legyek a legjobb barát, de nekem kell a társam első „lelkipásztorának" is lennem. Ám ezt csak úgy lehet, ha megosztom és együtt élem át vele az életet.
A házasság testi-lelki együttélés. Az önzetlen szeretetnek a házasság testi vonatkozásában is meg kell nyilvánulnia.
A Szentírás Isten Igéje. Szent könyv. Isten szava, Isten üze-nete van megírva benne. Ezért mindenről beszél, ami az életünk-kel kapcsolatos. Szó van benne a házasság testi vonatkozásáról is. „A feleségnek adja meg a férj a köteles jóakaratot, hasonló-képpen a feleség is a férjének. A feleség nem ura a maga testé-nek, hanem a férje; hasonlóképpen a férj sem ura a maga testé¬nek, hanem a felesége" (1 Kor 7,3-4). Isten akarata a házasság testi oldalát illetően is az önzetlen szeretet. Van házasság, amely azért megy tönkre, mert a házastársak közül egyik vagy mindket¬tő önző. Van házasság, amely azért megy tönkre, mert testi vo¬natkozásban jelentkezik az önzés. Az önzetlen szeretet azt jelen¬ti, hogy a társunk örömét testi és lelki vonatkozásban egyaránt keressük. A házasélet útjának első jelzőtáblájára az önzetlen sze¬retet van felírva.