Kihelyezett bibliaórák
A kihelyezett bibliaórák tartása külön mozgatóerő. Volt olyan gyülekezetünk, ahol a gyülekezeti teremben tartott biblia¬óra megbukott. Akkor a lelkipásztor elkezdett bibliaórákat tarta¬ni a családoknál, meghívta a szomszédságot is. Ezek az alkalmak úgy megnövelték az igehallgatók számát, hogy végül a gyüleke¬zeti terem is tele lett. A kihelyezett, családoknál tartott biblia¬órák előnye a kis távolság, a szomszédság vonzása, a közvetlen¬ség és a meghittebb személyes kapcsolat, ami sokkal jobban ér¬vényesül a beszélgetésben. Jó, ha minél több ilyen létesül a gyü¬lekezetben. Ha a lelkipásztor erejét ez felülmúlja, akkor képez¬zen ki ezek tartására vezetőket, akik az ő irányítása alatt végzik a munkát. Ha jól megválasszuk erre a munkatársainkat, alkalmak¬ként előzőleg jól felkészítjük őket, nem kell a szektaveszélytől tartanunk, sőt fegyver lesz ez a szekták ellen is, mert gyülekeze¬tünk hitében öntudatossá váló hívekből és aktív egyháztagokból fog állni. A lelkipásztor aztán sorra járhatja a bibliaórai csopor¬tokat, hogy megjelenésével bátorítsa és irányítsa azokat. Ha pe¬dig a lelkipásztornak még nincsenek megbízható és a gyüleke¬zetben is tekintéllyel bíró hívei, ideértve a jól felkészített ének¬vezért vagy vallástanárt is, akkor tartson a lelkipásztor, lehetőleg a presbiterek lakásán, minden héten máshol, az illető presbiteri körzet családjait meghívva vándor bibliaórát. Természetesen ez több időt vesz igénybe, több erőfeszítést kíván, mint hetenként elkészülni egy prédikációra. De ha valaki egyszer lelkipásztor lett, annak nem szabad a saját kényelmét a szolgálat elé helyez¬nie. Annak égnie kell attól a vágytól, hogy a reá bízottakat minél közelebb vezesse Istenhez. Mert mindnyájunkra érvényes Siklós József verssora: „A lélekmentés szenvedélye nélkül mit lődö¬rögsz, pajtás, e furcsa pályán?" (Fésületlen sorok egy jól fésült
Lnllónn'Ian~ Í
A kihelyezett bibliaóráknak nem elvonnia kell résztvevőit a templomi istentisztelettől, hanem segítenie arrafelé. Szerepük hasonló a testünkben lévő vénák szerepéhez. A szívünk önmagá-ban nem lenne képes testünk minden részéből felszivattyúzni magához a vért. A vénák azonban segítenek ebben, mert faluk belső oldalán kicsi billentyűszerűségek vannak, amelyek, sok¬szor a külső mozgás segítségével pumpálják a vért a szív felé. Gyakorlatban így működnek a gyülekezet testében is a jól meg-szervezett családi, szomszédsági bibliaórák. Ezért az az ideális, ha vezetőjük komoly hitű, értelmes presbiter, aki éppen az illető körzet felelőse vagy egy hasonló pasztorációs bizottsági tag. A helyzettől függően vándorolhatnak ezek a bibliaórák egyik csa-ládtól a másikhoz a résztvevők körében. Fontos kimondani, hogy ezek nem vendéglátási alkalmak, amelyeken meg kell kínálni a résztvevőket. Nehogy a meghívás anyagi kötelezettsége és gond¬ja elriassza a helyet adó családot. Itt Isten vendégel az ő Igéjével. Fontos viszont a családias légkör kialakítása. Nagyobb gyüleke-zeteink istentiszteletein a helyzetből adódóan ez nem alakulhat ki, pedig egy gyülekezet összetartásában a személyes kapcsoló¬dások igen fontosak.
A külön működő és mégis összetartozó, kihelyezett családi bibliaórák úgy fognak működni a gyülekezetben, mint az élő testben a sejtek: mindegyik relatíve külön élettel, az egy test szolgálatában.