Az alábbiakban a törvények szövegét teljes egészében nem közöljük, csak azokat a részeket emeljük ki, amelyek apresbiteri tiszttel valamilyen módon kapcsolatban állnak.
Az alábbi törvényszöveg idézetek nem tartalmazzák a törvények teljes szövegét. Az egyes törvények teljes szövege elérhető és letölthető az Internetről, az MRE honlapjáról: http://www.reformatus.hu/

II.1. A 2005. évi I. törvénnyel módosított 1967. I. tv. a Magyarországi Református Egyházról és szolgálatáról

A Magyarországi Református Egyház Zsinata 2005-ben azért módosította a törvényt, hogy kinyilvánítsa:
„A Magyarországi Református Egyház tagjának tekinti a világ bármely részén élő, magát reformátusnak valló és ezt kinyilvánító egyháztagot” [1. § (2)]

Fontos eleme a törvénynek a változatlan:

 9. § Az egyház – mint Krisztus látható teste – szervezetének és kormányzó testületeinek feladata, hogy
a)    a gyülekezetben folyó szolgálatot segítsék;
b)    az egyház egységét munkálják;
c)    a jó rend érdekében a felügyeletet és egyházi fegyelmet gyakorolják.

II.2. Az 1996. évi II., a 2001. évi I. tv. és a 2002. évi III. törvénnyel módosított 1994. évi II. törvény az egyház alkotmányáról és kormányzatáról

Az egyháztagságra, a presbiterekre és a presbitériumra vonatkozó részek:

Általános szabályok

7. § Egyházi törvényben meghatározott egyházi tisztség és megbízatás csak olyan egyháztagra ruházható, aki az egyházi törvény értelmében arra választható vagy alkalmazható. Világi tisztségviselővé lehetőleg presbitert kell választani. A tisztségviselő köteles tisztségét vagy megbízatását legjobb tudása szerint az egyház érdekeinek szem előtt tartásával betölteni.
8. § Az egyháznak az a tagja nem vehet részt mint tisztségviselő, vagy mint az egyházi önkormányzat körében rendelkezésre jogosult testület tagja, olyan ügyre vonatkozó tárgyalásban, határozathozatalban, vagy intézkedésben, amelyben ő maga, házastársa, jegyese, egyenes ági rokona és annak házastársa, örökbefogadó és nevelő szülője, örökbefogadott és nevelt gyermeke, testvére, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, továbbá a testvér házastársa, valamint mint valamelyik fél törvényes képviselője, meghatalmazottja járt el, vagy érdekelt.
9. § (3) Az egyháztagok és a tisztségviselők az egyháznak jogaik és kötelezettségeik gyakorlása közben jogellenes magatartással okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint tartoznak felelősséggel.

Az egyházközség
13. § (3) A református egyháztag ahhoz az egyházközséghez tartozik, amelynek területén bejelentett állandó lakása van. Ha azonban más egyházközséghez kíván tartozni, erről a kérelméről a fogadó egyházközség presbitériuma dönt, és erről értesíti a területileg illetékes egyházközség presbitériumát.
15. § (1) A társegyházközség két vagy több közel fekvő helységben lévő egyházrészből áll. A társegyházközségeknek saját presbitériumuk van, de a lelkészi állást együttesen tartják fenn. A társegyházközség jogi személy.
20. § Az egyházközség az egyházi törvényeknek és a felsőbb egyházi hatóságok törvényes rendelkezéseinek korlátai között teljesíti mindazokat a feladatokat, amelyek az ige hirdetése, a sákramentumok kiszolgáltatása, a hívek lelkigondozása, tanítása, az egyházfegyelem fenntartása, a szegények, árvák, elhagyottak és betegek gondozása tekintetében az egyházra várnak. Feladatainak teljesítése céljából megalakítja az egyházközség testületeit, megválasztja tisztségviselőit és gondoskodik a szükséges anyagi eszközökről.
21. § (1) Az egyházközség az egyházi törvényben meghatározott módon részt vesz az egyházi felsőbb hatóságok megválasztásában.
(2) A felsőbb egyházi hatóságok megalakításánál minden egyházközségnek legalább egy szavazata van.
(3) A szavazatok számértéke ötig az alábbi feltételek szerint emelkedik:
a)    ha az egyházközségben több lelkészi állás van, a szavazat számértéke egyenlő a beiktatott lelkészi állások számával;
b)    ha az egyházközség választójoggal rendelkező tagjainak száma ezernél több, akkor minden megemelkedett ezer választójoggal rendelkező egyháztagra további egy szavazat esik.
(4) Az egyházközségek szavazati számértékét négyévenként az egyházmegyei közgyűlés állapítja meg.
(5) Az egyházközségek szavazati jogukat a presbitériumok által gyakorolhatják.

Az egyháztagok
22. § (1) A Magyarországi Református Egyház tagja minden magyar – illetve Magyarországon élő nem magyar – állampolgár, akit a református egyház szertartása szerint megkereszteltek, valamint az a nagykorú keresztyén, aki magát reformátusnak vallja.
(2) Teljes jogú egyháztag az. akit megkereszteltek, konfirmációi fogadalmat tett, a gyülekezeti istentiszteleten és az úrvacsorai közösségben részt vesz, és egyházközségében az egyház fenntartásához hozzájárul. Az ilyen egyháztagnak nagykorúsága elérésétől kezdődően választójoga van és választható.

23. § A református egyháztag kötelességei:
(1) Az evangélium szerinti tiszta erkölcsű, mértékletes és józan életet éljen.
(2) Az istentiszteleteken és az úrvacsorában részt vegyen, házassága kötésénél, gyermeke keresztelésénél, halottja eltemetésénél az egyház rendje szerint járjon el.
(3) Gyermekeit a református vallásban neveltesse és konfirmálásukról gondos¬kodjék.
(4) Az egyházi közterheket az egyházi előírásokban megszabott módon és mértékben viselje.
(5) Az elfogadott egyházi tisztséget vagy megbízatást híven betöltse.

24. § A református egyháztag jogai:
(1) Az egyházközség istentiszteleti szolgálati közösségében való részvétel; a konfirmált egyháztag az úrvacsorai közösség részese.
(2) Házasságának megkötése, gyermekének megkeresztelése, halottjának temettetése végett az egyház szolgálatának igénybevétele.
(3) Gyermekének vallásos oktatását az egyház iskoláiban, vagy egyházi iskolákon kívül is igényelheti.
(4) Az egyházi tisztségek betöltésekor az egyházi törvényben megszabott feltételek mellett választó és választható, az egyházközség presbitériuma által összeállított névjegyzék alapján.

Az egyházközség testületei
25. § Az egyházközség önkormányzati és igazgatási feladatait teljesítik:
a) az egyházközségi közgyűlés
b) a presbitérium
c) az egyházközség elnöksége: a lelkész és főgondnok (gondnok) együttesen
d) az egyházközség tisztviselői és alkalmazottai
e) a presbitérium által létrehozott bizottságok

Az egyházközségi közgyűlés
26. § Az egyházközségi közgyűlést alkotja az egyházközség választói névjegyzékébe felvett minden teljes jogú egyháztag.
Hatáskörébe tartozik:
–    az egyházközség tisztviselőinek megválasztása
–    amit a törvény a hatáskörébe utal és mindazon ügyekben való döntés, amiket a presbitérium a közgyűlés elé terjeszt.

Az egyházközség tisztségviselői és alkalmazottai
27. § (1) Az egyházközség tisztségviselői:
a)    a lelkipásztor, a vallásoktatói és intézeti lelkész, beosztott lelkész, segédlelkész, és a díjazott diakónus és diakonissza
b)    a főgondnok, a gondnok, presbiterek
(2) Az egyházközség alkalmazottai:
a)    az egyházközség iskolájában alkalmazott tanár és tanító, óvónő, irodai alkalmazottak
b)    a kántor
c)    az egyházfi, a harangozó, temetőőr
d)    egyéb alkalmazottak

28. § (1) Egyházközségi tisztségekre a tiszta erkölcsben, józan életben és az egyház iránti buzgóságban másoknak példaképül szolgáló egyháztag választható a törvényben megállapított feltételek szerint.
(2) Az egyházközségi tisztségviselők eskütétellel foglalják el tisztségüket. Akit folytatólag arra a tisztségre választanak meg, amelyet eddig is viselt, nem tesz újabb esküt.
(3) Az egyházközség tisztviselői és alkalmazottai végrehajtják felsőbb egyházi hatóságok rendelkezéseit, a presbitérium határozatait, valamint az egyházi törvé¬nyek előírásait.

A főgondnokok vagy gondnokok
44. § (1) Minden egyházközségben a törvényben megállapított kötelességek teljesítésére a legalább 3 évi presbiteri szolgálattal rendelkező presbiterek közül gondnokot vagy gondnokokat kell választani.,
(2) Több gondnok választása esetén főgondnokot kell választani.
(3) A gondnok – több gondnok – választása esetén a főgondnok a presbitérium lelkészi elnökével alkotja az egyházközség elnökségét

45. § Az egyházközségi főgondnok vagy gondnok hatáskörébe tartozik:
a)    a presbitériumot a lelkipásztorral együtt összehívja és a gyűlés társelnöke,
b)    a lelkésszel együtt képviseli az egyházközséget,
c)    a lelkésszel együtt aláírja a presbiteri gyűlés jegyzőkönyvét és határozatait,
d)    a lelkésszel együtt kezeli az egyházközség vagyonát, ha az egyházközségnek pénztárosa van, annak működésére a lelkésszel együtt felügyel,
e)    gondoskodik az egyházközség épületeinek jó karban tartásáról.
f)    a lelkésszel együttesen gondoskodik az egyházközség költségvetésének és zárószámadásának elkészítéséről,
g)    ellátja mindazon feladatokat, melyeket a törvény hatáskörébe utal.

A presbiterek
46. § (1) A presbiterek az egyházközség lelki és anyagi javainak sáfárai, akiket az egyházközség életének felelős irányítására az egyházközségi választók névjegyzékébe felvett egyháztagok közül kell választani a törvény előírásai szerint.
(2) Presbiterré az választható, aki legalább 3 éve teljes jogú egyháztag és a választó gyülekezetnek legalább 1 éve tagja.
47. § A presbitérium választott tagjainak létszámát minden egyházközségre nézve a presbitérium határozata alapján az egyházmegyei közgyűlés hagyja jóvá. A presbiterek száma a lelkészeket és a (fő)gondnokot nem számítva négynél kevesebb nem lehet. A presbitériumnak hivatalból tagjai az egyházközség megválasztott lelkészei.
48. § A presbiterek mellett pótpresbitereket is kell választani, akiknek a száma a választott presbiterek számának legalább negyed része. Ha a presbiteri tisztség a választási cikluson belül megüresedik, a presbitérium által behívott a választás sorrendjében következő pótpresbiter foglalja el a megüresedett helyet.
49. § (1) A presbiter tisztsége megszűnik a választási ciklus lejártával, a választók névjegyzékéből való törléssel, továbbá elhalálozás, lemondás vagy jogerős határozattal történt elmozdítás folytán.
(2) Ha a presbiter a presbitérium három egymást követő gyűlésén nem jelenik meg, és elmaradását nem igazolja, presbiteri tisztségéről lemondottnak kell tekinteni. A presbitert lemondottnak nyilvánító presbitérium! határozat ellen annak kézhezvételétől, számított 8 napon belül az egyházközség elnökségéhez benyújtott, de az egyházmegyei bírósághoz intézett panasznak van helye.

A presbitérium
50. § (1) A presbitérium az egyházközség vezető testülete, lelki és anyagi életének irányítója. E körben feladatai:
a)    az istentiszteleti, missziói és lelkigondozói feladatokat végzi és teljesítésére felügyel,
b)    a gyülekezeti és intézményes diakónia gyakorlását szervezi,
c)    az egyházi törvény szerint ráruházott jogkörben gyakorolhatja az egyházfegyelmezést,
d)    új tisztségek és állások szervezéséről és betöltésének feltételeiről határoz,
e)    az egyházközség ingó és ingatlan javait kezeli, vagyontárgyainak elidegenítése vagy megterhelése, új vagyontárgyak szerzése, kölcsön felvétele tárgyában határoz,
f)    az egyházközség költségvetését és zárószámadását évenként elfogadja és jóváhagyásra felterjeszti,
g)    egyházközségi szabályrendeletet alkot,
h)    az egyházmegyei közgyűlésre képviselőt választ és szavaz a törvény értelmében felsőbb egyházi hatóságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról,
i)    a választók betűrendes névjegyzékét elkészíti és felterjeszti az egyházmegyének,
j)    általában eljár a törvényben hatáskörébe utalt minden ügyben.

51. § (1) A presbiteri gyűlés elnöke a lelkipásztor, társelnöke a főgondnok vagy gondnok. A gyűléseket a presbitérium elnöksége hívja össze és vezeti. Az elnökség tagjai az elnöki feladatok végzése tekintetében egymás között megegyezhetnek.
(2) Az egyházközség elnökségének akadályoztatása esetén a presbitérium összehívásáról az egyházmegyei elnökség gondoskodik.
(3) Ha az egyházmegyének több lelkipásztora van, a presbitérium három naptári évre választja közülük a presbitérium lelkészi elnökét.

52. § (1) A presbiteri gyűlést szükség szerint, de legalább negyedévenként kell tartani.
(2) A presbiteri gyűlést össze kell hívni akkor is, ha a presbitérium tagjainak negyed része a tárgyalandó ügyek megjelölésével írásban kéri, vagy ha a felsőbb egyházi hatóság elrendeli.
(3) A presbiteri gyűlés az egyháztagok számára nyilvános, de az elnök vagy a jelenlevő presbiterek negyedrészének kívánságára zárt ülést kell tartani.
(4) A presbiteri gyűlésen a pótpresbiterek és az egyházközség alkalmazottai tanácskozási joggal vehetnek rész.
(5) Az egyházközség intézményeinek vezetőit tanácskozási joggal meg kell hívni.

53. § (1) A presbitérium gyűlésére a presbitérium valamennyi tagját a gyűlés helyének, idejének és a tárgyalandó ügyek megnevezésével legalább 48 órával előbb meg kell hívni rövid úton, vagy levél útján.
(2) A meghívón nem közölt ügyekben döntés nem hozható. A gyűlés előtt legalább 24 órával beadott minden önálló indítványt a napirendre fel kell venni.

54. § (1) Érvényes határozathozatalhoz a presbitérium tagjai több mint felének jelenléte szükséges. Ha a presbiteri gyűlés első ízben határozatképtelenség miatt nem volt megtartható, a másodszori meghívásra a jelenlevők számára való tekintet nélkül határozatképes.
(2) A presbitérium a jelenlevők szavazatainak egyszerű többségével (50%+1) hozza határozatait. Szavazategyenlőség esetén az ülést vezető elnök szava dönt. Személyi kérdés esetén titkos szavazással kell dönteni.

55. § A presbiteri gyűlést a lelkész imádkozással és bibilia olvasással nyitja meg és imádkozással zárja be.

56. § A presbiteri gyűlésről a jelenlevők nevének felsorolásával, valamint az ügyek tárgyalását részletesen feltüntető jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnökség, a jegyző és a két felkért tag aláírása hitelesít. A jegyzőkönyvet a következő presbiteri gyűlésen ismertetni kell, a határozatokat fel kell olvasni és ezután kerül sor a hitelesítésre.

57. § (1) A presbitérium határozata ellen közlését követő 15 napon belül az egyházmegyei közgyűléshez fellebbezésnek van helye.
(2) A határozat ellen fellebbezéssel élhet az, akit a határozat érint, illetve az egyházközség választóinak 1/10 része.
(3) Ha a presbitérium megállapítja, hogy határozata jogszabályt sért, azt saját hatáskörében visszavonhatja vagy módosíthatja. Ellenkező esetben a fellebbezést a presbitérium elnöke a presbitérium észrevételével együtt 8 napon belül köteles az egyházmegyei közgyűléshez felterjeszteni.

58. § (1) A presbitérium határozata csak az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyása után válik érvényessé, ha az:
a)    az egyházközségek addigi beosztásának és egymáshoz való viszonyának a változtatására, új egyházközség szervezésére, vagy az egyházközségeknek több önálló egyházközségekre való megosztására,
b)    új lelkészi állás szervezésére, illetve megszüntetésére vonatkozik.
(2) A presbitérium határozata fokozatos egyházi hatóság jóváhagyásával válik érvényessé, ha a döntés:
a)    ingatlan vagyon szerzésére, megterhelésére vagy elidegenítésére, kölcsön felvételére,
b)    ajándék, örökség elfogadására vagy visszautasítására,
c)    műemlék, vagy műemlék jellegű ingatlanra, műkincs vagyonra, egyházi tulajdon átalakítására vagy építkezésre vonatkozik.

59. § (1) Ha felsőbb egyházi hatóság azt észleli, hogy az egyházközség jogszabálysértő határozatot hozott, a határozat végrehajtásának felfüggesztését rendelheti el, és határidő kitűzésével a határozat felülvizsgálatára és megváltoztatására hívhatja fel a presbitériumot. Ha a presbitérium ennek nem tesz eleget, az ügyet az egyházmegyei elnökség döntés végett az egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti.
(2) Amennyiben az egyházmegyei közgyűlés a presbitérium határozatát hatályon kívül helyezi, a presbitérium 15 napon belül megfelelő új határozatot köteles hozni.
(3) Ha a presbitérium sorozatosan törvényellenes határozatokat hoz vagy a felsőbb egyházi hatóságok törvényes rendelkezéseinek végrehajtását megtagadja, az egyházmegyei közgyűlés kimondhatja a presbitérium feloszlatását és új presbitérium megválasztását. A választás megtörténtéig az egyházközség ügyeinek vitelére az egyházmegye másik egyházközségnek presbitériumát jelölheti ki.


II.3. 1995. 11. tv. a Magyarországi Református Egyház missziójáról
E törvény rendelkező részét annak fontossága miatt teljes terjedelmében közöljük.

1. § A Magyarországi Református Egyház küldetéséből fakadó szolgálatát, misszióját személyválogatás nélkül végzi minden emberért:
(1) azokéit, akik hallottak Krisztusról, de még nem fogadták be a Krisztust (gyülekezeti misszió);
(2) azokért, akik az egyháztól elidegenedtek, illetve elszakadtak (belmisszió);
(3) azokért, akik még soha nem hallottak a Krisztusban minden ember számára megjelent üdvözítő kegyelemről (külmisszió).

2. § A missziói munkában az egyház minden tagjának feladata, hogy élőszóval, hitből fakadó cselekedetekkel, valamint példaadó élettel tanúskodjék a Jézus Krisz¬tusban megjelent üdvösségről.

3. § A misszió szervezéséért és végzéséért az egyház fokozatos testületei és meg¬választott tisztségviselői kiemelten felelősek.

4. § A missziói munka megfelelő személyi, anyagi és tárgyi feltételeinek megteremtése mind az egyes egyházközségeknek, mind a fokozatos egyházi testüle¬teknek egyenként és közösségben hordozandó feladata.

5. § A gyülekezeti misszió főbb területei:
(1) Isten igéjének hirdetése szóban, írásban és a kommunikáció modern eszközeivel, gyülekezeti alkalmakon és azokon kívül.
(2) Isten igéjének hirdetése a sákramentumok (keresztség és úrvacsora) kiszolgáltatása által.
(3) gyülekezeti evangelizáció és réteg-evangélízácíók (például gyermek-, ifjúsági stb.),
(4) a Jézus Krisztus személyéhez elvezető katekézis családi, gyülekezeti, iskolai, közösségi és egyéb formái.
(5) a gyülekezet tagjainak rendszeres látogatása – különös tekintettel a betegekre, gyászolókra, a szétszórtságban (szórványban) élőkre,
(6) a gyülekezet tagjainak diakóniai gondozása, a valamilyen ok miatt hátrányos helyzetűek, a kísértéseknek fokozottan kitettek, a segítségre szorultak támogatása.
(7) a gyülekezet közösségében újjászületettek, a Krisztushoz megtértek lelkigondozása és további gyülekezeti szolgálatokra való felkészítése (bibliaórák, imaórák, gyülekezeti bibliaiskolák, felnőtt katekézis tanfolyamok, csendesnapok).
6. § A belmisszió főbb területei:
(1) evangelizációk
(2) fiatalok közti misszió minden korosztálynak (gyermekek, általános- és középiskolások, szakmunkásképzősök, főiskolások, egyetemi ifjúság között),
(3) konferenciák, tanfolyamok, továbbképző alkalmak,
(4) a társadalom széles rétegeinek az evangéliummal való találkozásit munkáló kulturális alkalmak (irodalom, zene, művészet),
(5) missziói célú intézményhálózat létrehozása és működtetése (börtönmisszió, cigány misszióó, házasság- éscsaládsegítő misszióióiszákos mentőmissziózió, kallódó ifjúságot mentő misszió, kórházmisszió, lepramisszió, menekültmisszió, mozgáskorlátozottak missziója, telefon-lelkigondozás, vak- siket missziózió, illetve a szükséghez képest további intézmények és szervezetek létrehozása),
(6) a magyar honvédség, határőrség és rendőrség körében végzendő missziói munkát külön egyházi törvény szabályozza.

7. § A belmisszió különböző területein mind a gyülekezetek, mind a fokozatos egyházi testületek egymással egyeztetve végzik a szolgálatok reájuk eső részét.

8. § A Magyarországi Református Egyház kötelességének tartja, hogy részt vegyen a világ evangéliumi egyházainak a külmissziói munkájában. Tagjain vagy intézmé¬nyein keresztül bekapcsolódhat a külföldi testvéregyházak ilyen jellegű szolgála¬taiba, illetve saját szervei útján is végezheti azt, tudva, hogy ilyen irányú szolgálata része az Isten országáért munkálkodó keresztyén világmissziónak.

9. § A Magyarországi Református Egyház iskolarendszerének kiépítésében, illetve a meglevő iskolák tantervi szabályzataiban kiemelt fontosságúnak tartja a missziói célú képzési formák létrehívását.

10. § A Magyarországi Református Egyház kötelessége, hogy szervezetének minden szintjén tervezze a missziói feladatokat és azok teljesítését munkálja.
(1) Ennek érdekében egyházközségi, egyházmegyei, egyházkerületi és zsinati bizottságokat szervez, amelyek tervezik, ösztönzik és évente összegzik a missziói feladatokat és azok teljesítését. Munkájukról évente beszámolnak az őket létrehívó testületnek (presbitériumnak, közgyűlésnek. Zsinatnak).
(2) A presbitériumok és a fokozatos testületek éves költségvetésükben a missziói munkák végzésére szükséges fedezetet biztosítják.
(3) A missziói készség ápolása érdekében évente minden egyházközségben missziói napot kell tartani.
11. § A Magyarországi Református Egyház meglevő szervezetein keresztül testvéri kapcsolatot tart fenn a világ bármely részén élő magyar reformátusokkal és értük kiemelt missziói felelősséget hordoz. A Magyarországi Református Egyházak Tanács¬kozó Zsinatának és a Magyar Reformátusok Világszövetségének missziói szempont¬ból is alkotó tagja.

12. § A Magyarországi Református Egyház a bel- és külmisszió munkamezőin együttműködik azokkal az egyesületekkel, szövetségekkel és mozgalmakkal, ame¬lyek a Magyarországi Református Egyház tagjaiból alakultak, s amelyek tanításai a Szentírással és egyházunk hitvallásaival megegyeznek. Együttműködésre törekszik minden olyan más felekezetű, felekezetközi és egyéb szervezettel, amelynek céljai e missziói törvény szellemével egybeesnek.

13. § A Magyarországi Református Egyház missziói céljainak munkálása során együttműködik a világ valamennyi református (presbiteriánus) egyházával.

14. § A Magyarországi Református Egyház az egymástól tanulás (1Kor. 13,9), a Szentírásból jobbra taníttatás nyitottságával vesz részt a hazai és nemzetközi, fele¬kezetközi egyházi szervezetek szolgálatában.

II.4. A 2002. évi IV., a 2005. évi V. és a 2010. évi I. törvénnyel módosított 1996. I. évi törvény: Az MRE egységes választójogi törvénye

A presbitereket és a presbitériumot érintő részek a következők:
Az Egyházközség nem lelkészi tisztségviselőinek választása

l. § (1) Az egyházközség nem lelkészi tisztségviselői: a főgondnok vagy gondnok és a presbiter.
(2) A tisztségviselőket az egyházközségi közgyűlés választja meg. Az egyházközségi közgyűlést az egyházközség választójoggal rendelkező tagjai alkotják.
(3) A választók névjegyzékét háromévenként, a választást megelőző naptári év december 31-i állapota szerint készíti el a presbitérium és évenként kiigazítja azt. Minden naptári év január 15-31. között közszemlére teszi, amelyet a helyben szokásos módon az egyháztagok tudomására hoz. Az egyes egyháztagok esetleges észrevételeit is figyelembe véve a lelkészi hivatal a választók névjegyzékét január 31-el lezárja és kettő példányban az illetékes esperesi hivatalnak megküldi. Az esperesi záradékolást követően az egyik példány az esperesi hivatalban marad, a másik példányt a lelkészi hivatal őrzi. A névjegyzéket az egyházközség, illetve a felettes egyházi testület tagjai bármikor megtekinthetik.

2. § (1) Az egyházközségi közgyűlés helyét és időpontját az azt megelőző két vasárnapon a szószékről és a helyben szokásos egyéb módon ki kell hirdetni.
(2) Az egyházközségi közgyűlés határozatképes, ha azon az egyházközség választójoggal rendelkező egyháztagjainak legalább 10%-a jelen van, de ez nem lehet kevesebb a presbitérium létszámának kétszeresénél. Amennyiben az egyházközség (társegyházközség) több településre terjed ki, illetve több istentiszteleti állandó helye van, a közgyűlés egyházrészenként, mint részközgyűlés is megtartható. A határozatképességet a jegyzőkönyv alapján utólagosan állapítja meg a választási bizottság.
(3) Határozatképtelenség esetén újabb egyházközségi közgyűlést a meghiúsult közgyűléstől számított 14. napra kell összehívni, és ezt a közbeeső vasárnapon is ki kell hirdetni. Az így megismételt egyházközségi közgyűlés a megjelentek létszámára tekintet nélkül határozatképes.

3. § (1) A tisztségviselők megbízatásának időtartama egységesen 6 év.
(2) Ha a 6 éves időköz letelte előtt az egyházközségi főgondnok vagy gondnok tisztsége üresedik meg, illetve a presbitérium létszáma kétharmad alá csökken, időközi választást kell tartani. Az így megválasztott tisztségviselő megbízatása a következő általános választásig tart.

A jelölés és választás

4. § (1) A választást megelőzően legalább 60 nappal a presbitérium az egyháztagok köréből – az egyházközség lelkipásztorát is beleértve – 3-7 tagú bizottságot választ, amely a jelölési (választási) és a szavazatszámlálói feladatokat is ellátja.
A lelkipásztor a bizottság tagjait – a megválasztások utáni vasárnapon – bemutatja a gyülekezetnek, ismerteti a feladataikat és a jelölés módját. Ezt követően a bizottság tagjai a gyülekezet előtt fogadalmat tesznek a választási törvény maradéktalan megtartására és titoktartására.
A gyülekezet lelkipásztora a bizottságnak tagja.
A bizottsági tagság a tisztségviselői jelöltséget kizárja.
A jelölő bizottság tagjai köréből az elnököt titkos szavazással maga választja.
(2) A bizottság a választást megelőzően 30 nappal a tisztségviselőkre a gyülekezetben végzett széles körű tájékozódás alapján tesz javaslatot a presbitériumnak.    
 A presbitérium a bizottság javaslatát figyelembe véve összeállítja a jelöltek listáját és az egyházközségi közgyűlés elé terjeszti.
(3) Minden tisztségre 1-3 személyt lehet jelölni.
(4) Választásra csak az bocsátható, akit szabályszerűen jelöltek és a jelölést elfogadta.
(5) A jelölteket a választást megelőző vasárnapon a gyülekezetnek be kell mutatni.

5. § (1) A választás helyét és idejét a presbitérium tűzi ki.
(2) Új egyházközség alakulásakor vagy a presbitérium feloszlatása esetén a választás helyét és időpontját az esperes tűzi ki.    
Ezen esetekben a bizottság tagjait az esperes kéri fel az egyházmegye tisztségviselői és az egyházközség tagjai köréből.

6. § (1) A választás az istentiszteletet követő egyházközségi közgyűlésen történik.
(2) Az egyházközségi közgyűlés kezdetén a választási bizottság elnöke megállapítja a jelenlevő választásra jogosultak számát, felkéri a presbitérium jegyzőjét a jegyzőkönyv vezetésére és két egyháztagot annak hitelesítésére, valamint ismerteti a választási eljárás szabályait.

7. § A választás szavazólapok felhasználásával titkosan történik, amelyeket a választási bizottság készít elő.

8. § (1) A titkos szavazás a presbitérium által kiadott és az egyházközség pecsétjével ellátott szavazólapon történik, amelyeken a jelöltek nevét ábécé sorrendben kell feltüntetni.(2) Az elkészített, a felhasznált, valamint a fel nem használt szavazólapok számát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A választói névjegyzékben a szavazó aláírásával igazolja a szavazólap átvételét.
(4) A szavazólapon a presbitérium határozata alapján együttes vagy személyenkénti megjelöléssel lehet szavazni.
(5) A szavazást először a presbitérium tagjaira kell elrendelni. Ezt követően kerül sor a további tisztségviselők megválasztására. Amennyiben a választási bizottság állásfoglalása alapján egyidejűleg választják a presbitereket és a további tisztségviselőket, akkor a többi tisztségviselő csak akkor tekinthető megválasztottnak, ha egyben presbiterré is választották.

9. § (1) A leadott szavazatokat jelöltenként keli összeszámolni.
(2) Az érintetlenül leadott szavazólapot érvénytelennek kell tekinteni Ugyancsak érvénytelen, ha a választóknál több személyre adtak le szavazatot.
(3) Egyéni tisztségviselő esetén megválasztottnak azt kell tekinteni, aki a jelenlevő szavazók több mint felének szavazatát megkapta.
(4) Amennyiben ezt a többséget egyik jelölt sem nyerte el, a legtöbb szavazatot kapott két jelöltre új szavazást kell elrendelni és lefolytatni és azt kell megválasztottnak tekinteni, aki az ismételt szavazás eredményeként a szavazatok többségét elnyerte.
(5) A presbiter jelöltek közül azokat kell megválasztottnak tekinteni, akik sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.
(6) A pótpresbiterek behívási sorrendje a kapott szavazatok számának alapján történik.
(7) Szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell dönteni.
(8) A választás eredményét a bizottság elnöke azonnal kihirdeti a közgyűlés jelenlevő tagjainak. A tisztújítás végeredményét a következő vasármapi istentisztelet(ek)en a szószékről ki kell hirdetni.
(9) A választói közgyűlésről készült jegyzőkönyv hiteles másolatát három napon belül meg kell küldeni az egyházmegye elnökségének.
(10) A választás eredményének jogerőre emelkedését követően az újonnan megválasztott tisztségviselők esküvel foglalják el szolgálati helyüket. Nem kell esküt tennie annak, akit folytatólagosan ugyanarra a tisztségre választanak meg.

Jogorvoslatok

10. § (1) Ha valamely jelölt megválasztása érdekében vagy ellene az egyházi élet tisztaságával össze nem férhető módon a választás eredményére befolyást gyakoroltak, vagy ha a választókat szavazati joguk gyakorlásában bármilyen módon akadályozták, választási szabadságukat korlátozták, a választást vagy annak azt a részét, amely a meg nem engedett eszközökkel megválasztott jelölt megválasztására vonatkozik, érvénytelennek kell nyilvánítani.
(2) Érvénytelennek kell nyilvánítani azt a választást is, amelynél e törvénynek a választási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit nem tartották meg.

11. § (1) A választási eljárás vagy bármelyik tisztségviselő megválasztása ellen panaszt tenni jogosult:
–    a választás során résztvevők 10%-a,
–    az illetékes egyházmegye elnöksége,
–    az illetékes egyházmegye jogtanácsosa,
–    illetve, akit jogsérelem ért.
(2) A panaszt a választás napjától számított 15 napon belül lehet benyújtani a választási bizottság elnökéhez. E határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.
(3) A választási bizottság a panaszt 8 napon belül felterjeszti az egyházmegyei bírósághoz.
(4) A bíróság a panaszt érdemben vizsgálja. Elutasítja, ha az nem a jogosulttól érkezett, elkésett vagy alaptalan. Amennyiben a panasz megalapozott, dönt a választási eljárásnak egészben vagy részben érvénytelennek nyilvánításáról és a választói testületet határidő kitűzésével az érvénytelen részben új eljárásra utasítja. Az Egyházmegyei Bíróság – az egyházi törvénykezésről szóló törvény soron kívüli eljárásra vonatkozó szabályai szerint – határoz. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye..

A továbbiakban ismertetjük azokat a fontosabb törvényi szakaszokat, amelyek a lelkészválasztásnál a presbitérium közreműködésérfe vonatkoznak.

A lelkipásztori állás betöltése

12. § (1) Lelkipásztorrá választható az a felszentelt református lelkész, akit a Magyarországi Református Egyház valamelyik egyházmegyéjébe bekebeleztek, vagy akit a Magyarországi Református Egyház valamely egyházkerülete előzetesen befogadott, feltéve mindkét esetben, hogy az egyház törvényeiben meghatározott választhatósági fetételeknek eleget tett.
(2) Zsinati, egyházkerületi, egyházmegyei és egyházi, állami, önkormányzati intézeti alkalmazásban álló lelkészek kötelesek magukat lakóhelyük vagy szolgálati helyük szerint illetékes magyarországi református egyházmegyébe bekebeleztetni.

13. § A lelkipásztort – pályázati, vagy meghívásos eljárással - határozatlan időre választják.

14. § (1) Az egyházkerületi közgyűlés a lelkipásztori állások közül meghatározhat olyan kiemelt egyházközségeket vagy lelkipásztori állasokat, amelyekbe lelkipásztorrá akár meghívás, akár pályázat útján csak az választható, aki a választást megelőző  legalább 5 éven keresztül lelkészi jellegű szolgálatot teljesített.



Választás meghívás útján

19. § (1) Meghívás útján töltendő be a lelkipásztori állás, ha a presbitérium teljes létszámának kétharmada határozatban kimondja a meghívást. A presbitérium meghívandó lelkészként – ugyancsak kétharmados többséggel – 1 jelöltet nevezhet meg.
(2) A presbitérium határozatáról készített jegyzőkönyv hitelesített másolatát 3 napon belül fel kell terjeszteni az egyházmegye elnökségéhez.
(3) Ha a presbitérium a meghívás jogával nem élt, vagy a közgyűlés a presbitérium jelöltjét nem választotta meg, meghívás útján töltendő be a lelkipásztori állás akkor, ha az érvényes választói névjegyzékbe felvett választók 10 százaléka megnevezi a meghívandó személyét.
(4) Amennyiben a választói névjegyzékben felvett választók 10 százaléka nevezi meg a meghívandó személyét, ehhez az ajánlási ívek eredeti példányát, valamint a presbitérium határozatának a másolatát fel kell terjeszteni az egyházmegye elnökségéhez. Az ajánlási íveknek az ajánló egyháztagok nevét, aláírását és lakcímét kell tartalmaznia. Az ajánlók jogosultságát a nevek és a lakcímek alapján a presbitérium köteles ellenőrizni.
(5) A presbitérium elnöksége az állás megüresedését követő 60 napon belül köteles bejelenteni az esperesnek, hogy a választók vagy a presbitérium kit kívánnak meghívni. Ezt a határidőt a presbitérium indokolt kérésére az egyházmegye elnöksége egy ízben további 60 nappal meghosszabbíthatja.
(6) Az iratokat az esperes – egy lelkészi és egy világi tanácsossal, valamint az egyházközség két képviselőjének bevonásával – nyolc napon belül megvizsgálja. Ezen vizsgálat után haladéktalanul felhívja a meghívandót okiratainak 15 nap alatt történő beterjesztésére.
(7) Be kell terjeszteni:
a)    a jelölt lelkészi oklevelét, vagy annak az egyházi hatóság által hitelesített másolatát;
az illetékes esperes által kiállított szolgálati bizonyítványt, amelybenazt is igazolni kell, hogy a jelölt ellen egyházi bíróság előtt fegyelmi eljárás nincs folyamatban és hogy a jelölt nem áll választhatóságát korlátozó fegyelmi határozat hatálya alatt,
b)    a jelölt nyilatkozatát, hogy megválasztása esetén az állást elfogadja, és hogy nem áll büntető ítélet hatálya alatt, valamint ellene sem egyházi bírósági eljárás, sem világi hatóság előtti büntetőeljárás nincs folyamatban;
c)    a jelölt hiteles törzskönyvi kivonatát, melyet egyidejűleg az illetékes Püspöki Hivatal(ok)nak is meg kell küldeni.
(8) Egyházkerületen kívül történő meghívás vagy pályázat esetén a szolgálati bizonyítványt az illetékes egyházkerületek püspökeivel is záradékoltatni kell. A záradékolás alapja az elbocsátó illetve befogadó elnökségi határozat.
(9) Nem magyar állampolgár, vagy nem magyarországi szolgálati bizonyítvánnyal rendelkező lelkész magyarországi választhatósága érdekében előzetes befogadási kérelmet terjeszthet elő valamely egyházkerület elnökségéhez.
A kérelméhez csatolni kell a 19.§ (7) bekezdés a.) b.) c.) d.) pontjaiban felsoroltakon túl
a.)    a kérelmező önéletrajzát,
b.)    rövid indoklást arról, hogy miért kíván a Magyarországi Református Egyház területén, illetve az adott egyházkerületben szolgálni.
(10) Az elbocsátási, a befogadási, és az előzetes befogadási kérelemről az egyházkerület elnöksége dönt.  
(11) A törvény által előírt választási okiratok beérkezésétől számított 8 napon belül az esperes egy lelkészi és egy világi tanácsossal és a gyülekezet két képviselőjével együtt megvizsgálja az okiratokat. Amennyiben megállapítható, hogy iratok hiányosak, és ezt rajta kívül álló adminisztrációs hiba okozta, a jelöltet a kézhezvételtől számított 3 napos jogvesztő határidővel fel kell hívni a hiányok pótlására. Ezt követően a bizottság megállapítja, hogy a jelölt választható-e vagy sem.
(12) Amennyiben a vizsgálat eredményeként választási akadály nincs, erről az egyházközség elnökségének mindkét tagját és a jelöltet értesíteni kell.

20. § (1) A meghívandóként megnevezett választásra jogosultságának megállapítása után az esperes – a presbitériummal egyetértésben – 15 napon belül kitűzi a bemutatkozás, illetve a választás napját és intézkedik, hogy mind a bemutatkozó szolgálat, mind a választás időpontját a megelőző két vasárnapon a szószékről és a helyben szokásos módokon hirdessék ki.
(2) Az esperes a bemutatkozó szolgálatra és a lelkészválasztásra egy lelkészi és egy világi tanácsosból álló küldöttséget küld ki
(3) Egy jelölt esetén nyílt szavazásnak van helye, kivéve, ha a jelenlevő választásra jogosultak 10 százaléka titkos szavazást kér, illetve, ha a választás több helyszínen részközgyűléseken történik.

21. § (1) A küldöttség lelkészi tagja által vezetett istentisztelet utáni lelkészválasztói közgyűlésen a küldöttség ismerteti a választásra vonatkozó szabályokat.
(2) A választói gyűlés határozatképes, ha a választásra jogosultaknak 10 százaléka, de legalább a presbitérium létszámának a kétszerese jelen van. Ha az első választói gyűlés nem volt határozatképes, a 14-ik napra összehívott megismételt választói gyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
(3) A jelöltet megválasztottnak kell kijelenteni, ha az érvényes szavazatok többségét elnyerte.
(4) A továbbiakban a 27. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
22. § Ha az állást a 19-21. §-ban meghatározott eljárásban foglaltak szerint töltötték be, az egyházmegyei elnökség 30 napon belül javaslatot tehet a gyülekezetnek a meghívandó lelkész személyére vonatkozóan.

23. § Ha a jelöltet a 19-21. §-ban meghatározott eljárásban foglaltak szerint nem választották meg, és az egyházmegye elnöksége a

22.§-ban írt jogával élni nem kíván, az esperes 30 napon belül intézkedik a lelkipásztori állásnak pályázat útján való betöltése iránt

Választás pályázat útján

24. § (1) A pályázatot az esperes írja ki 30 napon belül, amelyet köteles meghirdetni az egyház hetilapjában. A pályázat tartalmazza a betöltendő állásra vonatkozó pályázati feltételeket, a lelkészi díjlevelet.
(2) A pályázatot a pályázni kívánó jelöltek a hirdetményben meghatározott határidőig nyújthatják be az espereshez. A pályázathoz csatolni kötelesek a 19. §-ban meghatározott okiratokat, amelyeket az esperes egy lelkészi és egy világi tanácsossal, továbbá az érdekelt egyházközség két presbiterével együtt megvizsgál és megállapítja, hogy a pályázó a pályázati feltételeknek megfelel-e. Az eljárás további részére a 20. § rendelkezései alkalmazandók.

25. § (1) A pályázati feltételeknek megfelelt pályázók közül az egyházközség presbitériuma titkos szavazással 2-5 személyt jelöltté minősít és bemutatkozó szolgálatra hív. A jelöltet állító presbiteri gyűlésen az egyházmegye küldöttsége elnököl. Az esperes meghatározza a bemutatkozás sorrendjét és időpontját és a pályázóknak a szavazólapon történő feltüntetését, vezetéknevük ábécé szerinti sorrendjében és erről a gyülekezetet értesíti.
(3) A bemutatkozó szolgálatra, illetve a lelkészválasztásra vonatkozóan a 20-21. és 27-28. §-okban foglaltak az irányadók.

26. § (1) A választás több jelölt esetén csak titkos szavazással történhet. Egy jelölt esetén nyílt szavazásnak van helye, kivéve, ha a jelenlevő választásra jogosultak legalább 10 százaléka titkos szavazást kér.
(2) A szavazás az egyházmegye által hitelesített szavazólapokkal történik.
(3) A jelöltek nevét ábécé sorrendben kell feltüntetni. A jelöltet megválasztottnak kell kijelenteni, ha az érvényes szavazatok több mint felét elnyerte.
(4) Amennyiben a többséget egyik jelölt sem nyerte el, a legtöbb szavazatot kapott 2 jelöltre új szavazást kell elrendelni és lefolytatni és azt kell megválasztottnak tekinteni, aki az ismételt szavazás eredményeként a szavazatok többségét elnyerte.

27. § (1) A választás eredményét – mind meghívás, mind pályázati eljárás esetén – az egyházmegyei küldöttség a helyszínen a választók gyűlésén kihirdeti.
(2) A választás lefolytatásáról 2 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a küldöttség tagjai és a gyülekezet 2 megbízottja írnak alá. A jegyzőkönyvet az összes iratokkal együtt 3 napon belül az espereshez kell terjeszteni, aki a választás lefolytatásától számított 15 nap – azaz a fellebbezési határidő letelte után – jelentést tesz az egyházkerület elnökségének.
(3) Az egyházkerületi elnökség a jelentés kézhezvételétől számított 8 napon belül törvényességi kifogást emelhet. Erről értesíti az esperest és az egyházmegyei bíróság elnökségét. Az óvásnak a választási eljárás további menetére halasztó hatálya van.

28. § (1) Ha valamely jelölt megválasztása érdekében vagy ellene az egyházi élet tisztaságával össze nem férhető módon a választás eredményére befolyást gyakoroltak, vagy ha a választókat szavazati joguk gyakorlásában bármilyen módon akadályozták, választási szabadságukat korlátozták, a választást vagy annak azt a részét, amely a meg nem engedett eszközökkel megválasztott jelölt megválasztására vonatkozik, érvénytelennek kell nyilvánítani.
(2) Érvénytelennek kell nyilvánítani azt a választást is, amelynél e törvénynek a választási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit súlyosan megsértették.
(3) A választás ellen 8 napon belül az egyházmegyei bírósághoz címzett panasznak  van helye. E határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.
(4) Panaszra jogosult:
a)    a választásban részt vettek 10 százaléka,
b)    a választó egyházközség presbitériuma,
c)    az egyházmegye jogtanácsosa vagy a választás vezetésére küldött egyházmegyei küldöttség bármely tagja,
d)    akit jogsérelem ért.
(5) A bíróság a panaszt érdemben elbírálja. Elutasítja, ha az nem jogosulttól származik, elkésett, vagy alaptalan. Amennyiben a panasz megalapozott, dönt a választási  eljárásnak egészben vagy részben érvénytelenné nyilvánításáról és a választó testületet határidő kitűzésével az érvénytelen részben új eljárásra utasítja. Az Egyházmegyei Bíróság – az egyházi törvénykezésről szóló törvény soronkívüliségi eljárásra vonatkozó szabályai szerint - határoz. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

29. § Ha a választó egyházközség a megüresedett lelkipásztori állást sem meghívás, sem pályázat, sem jelölés útján betölteni nem tudta, a választást a legközelebbi egyházmegyei közgyűlés teljesítheti titkos szavazással. A választás eredményét a legközelebbi vasárnapon a szószékről ki kell hirdetni.

Az esperesi engedély és az állás elfoglalása

30. § (1) A választási eljárás akkor ér véget, ha a választás ellen e törvényben meghatározott határidőn belül [28. § (1) bek.] panaszt nem adtak be, az egyházkerület elnöksége törvényességi kifogást nem emelt, illetve a bíróság ez ügyben hozott határozata jogerőre emelkedett.
(2) Ezután az esperes a megválasztott lelkipásztornak engedélyi ad állása elfoglalására (concessa). Az engedélyt a lelkipásztori feladatokat és javadalmat feltüntető írat (díjlevél) hivatalos másolatával együtt haladéktalanul megküldi a megválasztott lelkipásztornak, és erről értesíti a választó egyházközség presbi¬tériumát
31. § (1) A megválasztott lelkész az engedély átvétele után az esperes által meghatározott határidőig – legfeljebb 90 napon belül – köteles az állást elfoglalni.
(2) Az állás elfoglalását követő 15 napon belül meg kell történni az egyházközség anyakönyvei, ingó és ingatlan vagyontárgyai, pénztára és irattára, a számadások és leltárak szerinti pontos átadásának és átvételének.
(3) Az esperes által felkért egyházmegyei lelkészi és világi tanácsosoknak jelen kell lenniük az átvételnél és a jegyzőkönyvet alá kell írniuk.

32. § A választás költségeit a megválasztott lelkész költözködési költségeivel együtt a választó egyházközség viseli.

33. § A megválasztott lelkész beiktatását az állás elfoglalását követő negyedéven belül meg kell tartani.

34. § Az állását elfoglalt lelkipásztor abban az egyházközségben, amelyben megválasztották, a beiktatástól számított legalább három
évig szolgálni köteles. Ez alól az egyházmegyei közgyűlés kivételes és indokolt esetben felmentést adhat.

35. § A lelkészi állást fenntartó egyházközség, egyházi testület és intézmény – a díjlevél alapján – megfelelő javadalom biztosításával gondoskodni tartozik a lelkipásztor és családja tisztes létfenntartásáról.

A lelkészi állás betöltése kinevezés útján

36. § A missziói és az intézeti lelkész kinevezéséről az egyházkerület püspöke dönt az illetékes presbitérium, illetve az intézmény vezető testületének meghallgatása és az illetékes egyházmegyei elnökség javaslatának figyelembevétele után.

37.§ Országos egyházi intézménybe az intézeti lelkészt a Zsinat Elnöksége nevezi ki.

38. § A beosztott lelkészt és segédlelkészt az egyházkerület püspöke rendeli ki szolgálatra és az illetékes egyházi testület; illetve gyülekezet alkalmazza.


II.5. A 2007. évi I. törvénnyel módosított 2002. évi i. törvény a Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról

A 2002. évi I. gazdálkodási törvény (Gtv.) egységes szerkezetben, mégpedig a végrehajtási rendelettel (Vhr.) együtt összeszerkesztve került kiadásra. A tv.-hez fontos mellékletek is tartoznak, amelyeket a fejezet végén sorolunk fel.
Az alábbiakban azokat a szövegrészeket soroljuk fel, amelyek közvetlenül meghatározzák a presbitériumok feladatait és felelősségét.

Az önálló gazdálkodás elve

1. § (1). A Magyarországi Református Egyház önkormányzati testületei és önálló gazdálkodású
intézményei bevételeikkel és vagyontárgyaikkal az egyházi és az állami előírásokat
megtartva önállóan gazdálkodnak.
(2) Az egyház gazdálkodásának rendjében "az egymás terhének hordozása " elve érvényesül.
(3) Biztosítani kell valamennyi bevételről a jogszabályok szerinti elszámolást.
Vhu. 2.§ (1) Az éves költségvetéseket az önálló gazdálkodású testületek egyszerű többségi határozattal fogadják el.
(2) Az egyház alkotmányában, illetve más egyházi törvényben felhatalmazottak, vagy az intézmény fenntartó testülete a hozzá felterjesztett költségvetést jóváhagyja, illetve csak akkor adhatja vissza és utasíthatja készítőjét átdolgozásra, ha a költségvetés
•    hiányos,
•    jogszabályokkal ellentétes,
•    az egyház anyagi érdekeit sérti,
•    kiadásaihoz a fedezet nem biztosított.
(3) Az elfogadott költségvetést – amennyiben az egyház alkotmánya előírja – jóváhagyásra fel kell terjeszteni. Ha a jóváhagyásra felhatalmazott a benyújtástól számított 30 napon belül észrevételt nem tesz, akkor a költségvetés jóváhagyottnak tekintendő.
(4) Önkormányzati testületek költségvetésének megtervezése és előterjesztése a gazdasági bizottságnak a feladata. A gazdasági bizottság a tárgyévi költségvetést köteles legkésőbb a tárgyév január 31. napjáig a döntéshozó testület elé terjeszteni. A költségvetés végrehajtásának felügyelete a testület gazdasági bizottságának feladata.
(5) A felügyelet gyakorlásához a testület elnökségének a számvizsgáló bizottság rendelkezésére kell bocsátania a negyedéves, féléves, háromnegyed éves költségvetési beszámolót (zárást), legkésőbb a tárgyalt időszakot követő hónap 30. napjáig.
(6) Az éves költségvetési beszámoló testületi jóváhagyásának határideje egyházközségek esetében a tárgyévet követő február 28. napja, intézmények esetében a tárgyévet követő március 31. napja, egyházmegyék, egyházkerületek és a közegyház esetében a tárgyévet követő május 31. napja.
(10) Valamennyi egyházi testület és önálló gazdálkodású intézmény költségvetése a naptári év január 1. napjától a naptári év december 31. napjáig terjedő időszakra készül. A tárgyévi költségvetés elfogadásáig a jogszabályokban meghatározott, illetve határidős ki- és befizetéseket a gazdálkodó testület vagy intézmény az előző év költségvetésének megfelelően teljesíti, majd a költségvetés elfogadása után elszámolja.

A teljesség és a valódiság elve

3. § A bevételeket és kiadásokat a költségvetési tervezésben és számvitelben, teljes összegükben és a valódiságnak megfelelően részletesen kell kimutatni.
Vhu. 3.§ A valódiság elvének súlyos megsértése fegyelmi vétség. Megvalósulása, illetve alapos
gyanúja esetén az egyházi jogi személytől a fokozatos egyházi testület elnöksége, intézmények
vezetője esetén a fenntartó testület elnöksége az utalványozási jogot elnökségi határozattal
legfeljebb 3 hónapra, illetve a fegyelmi eljárás lezárásáig megvonhatja és a működőképesség
fenntartása érdekében biztost nevezhet ki.
A felelős gazdálkodás elve

4. § (1) Az önkormányzati testületek és intézmények a jó gazda gondosságával, elszámolási felelősséggel kötelesek gazdálkodni. Ennek érdekében a fokozatos egyházi testületek iránymutatásokat adhatnak ki.
(2) E Gazdálkodási Törvényben, a végrehajtási utasításban és a gazdálkodó testületek határozataiban foglaltak megsértése a károkozó anyagi felelősségét vonja maga után.
(3) A gondatlan elkövetés esetén az egyházi alkalmazottak hat havi jövedelmükkel, szándékosság esetén pedig teljes kártérítési kötelezettséggel felelnek. Lelkészek és tisztségviselők felelőssége az egyházi alkotmány 9.§ (3) bek.-ben meghatározottak szerinti.
4. Tisztségviselő anyagi felelőssége alól mentesül, amennyiben az egyháznak kárt okozó döntését nem szavazta meg és az ellen írásban ellenvéleményt jelentett be.
Vhu. 4.§ (1) Mivel egy-egy testület a maga egészében képtelen a gazdálkodás napi lebonyolítására, köteles nevesíteni a gazdálkodás jó rendjéért erkölcsileg és anyagilag is felelős személyt.
(2) A gazdálkodásért felelős személy fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik a jogszabályok és a testület által meghatározott jó rend fenntartásáért.
(3) A testület mind saját, mind intézményei gazdálkodásának rendjét köteles gazdálkodási és pénzkezelési szabályzatban rögzíteni, ebben meghatározni az utalványozó és ellenjegyző személyeket is.
(4) Bankszámláról való rendelkezés esetén legalább két személy aláírása szükséges.
(5) Névtelenül átadott adományokat / pl.: gyűjtés, perselypénz / legalább két személynek kell megszámlálnia és az eredményt aláírásával hitelesítenie.
(6) A felelős gazdálkodás elvének súlyos megsértése fegyelmi vétség.
A gazdaságosság és a takarékosság elve
5. § Az egyházi bevétellel és vagyonnal a költségvetési keretek között a lehető legcélszerűbben és legtakarékosabban kell gazdálkodni.

Vhu. 5.§ A gazdálkodásért felelős testületek és személyek részére szabályzatot vagy munkaköri leírást kell készíteni, amelyeknek tételesen tartalmazniuk kell a célszerűség, takarékosság és gazdaságosság ismérveit.
Az egymás terhének hordozása és a méltányosság elve

6. § (1) A gyülekezetek egymást anyagilag is kötelesek segíteni, melynek mindenkori mértékét az egyházmegyei közgyűlés határozza meg.
(2) A fokozatos egyházi testületek az anyagi nehézségekkel küzdő egyházi gazdálkodó szervezetek részére méltányosságból közegyházi kötelességeik teljesítésére fizetési haladékot adhatnak, amelyre biztosítékot kérhetnek.
Vhu. 6.§ (1) Fizetési haladék kizárólag testületi döntés alapján, és meghatározott időtartamra adható, különösen indokolt esetekben (pl.: a kérést benyújtó testület minden anyagi erejét igénybe vevő beruházást illetve felújítást folytat). Nem adható haladék a Nyugdíjintézeti járulékok megfizetésére.
(2) Amennyiben a haladék lejárta idejéig a kérelmező testület vagy intézmény kötelezettségének nem tesz eleget, a haladékot engedélyező testület eljárást kezdeményezhet, az egyházi törvényekben meghatározottak szerint.
A képzési kötelezettség elve

7. § A fokozatos egyházi testületek kötelezettsége, hogy a gazdálkodási szabályok ismertetésére az egyházi testületeknek és intézményeknek tájékoztatásokat adjanak és továbbképzéseket, tanfolyamokat szervezzenek.
Vhu. 7.§ (1) A fokozatos egyházi testületek kötelesek a gazdálkodásért felelős személyek részére legalább évi egy alkalommal továbbképzéseket, tájékoztatókat tartani.
(2) A különböző intézménytípusokat koordináló zsinati osztályok kötelesek a jogszabályi változásokról és a jogszabályokban előírt teendőkről az intézményeket tájékoztatni.
(3) A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Gazdasági Bizottsága – együttműködve a Zsinati Iroda tanácsosi hivatalával, pénzügyi osztályával és jogi osztályával - köteles legalább évi egy alkalommal a zsinati költségvetés elfogadásakor, illetve szükség szerint gazdálkodási útmutatót kibocsátani.
A törvény területi és személyi hatálya

8. § (1) E Gazdálkodási Törvény hatálya a Magyarországi Református Egyház joghatósága alá tartozó területre terjed ki.
(2) E törvény hatálya a Magyarországi Református Egyházon belül kiterjed mindazontestületekre és személyekre, akik egyházi gazdálkodással bármilyen szinten foglalkoznak.
Vhu. 8.§ (1) A Gtv. hatályba lépése után 6 hónapon belül minden egyházi testület és intézmény köteles valamennyi pénzügyi, számviteli és gazdálkodási szabályzatát és szabályrendeletét e Gtvnek megfelelően átdolgozni vagy megalkotni.
(2) A Gtv. és végrehajtási utasításának hatálybalépésétől a Magyarországi Református Egyház joghatósága alá tartozó területen a gazdálkodás tervezése, lebonyolítása, ellenőrzése és dokumentálása kizárólag ezek iránymutatása alapján történhet.
(3) A Magyarországi Református Egyház testületei, tisztségviselői, és alkalmazottai – a Gtv. 4. §. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltakat is figyelembe véve - anyagi és fegyelmi felelősséggel tartoznak e törvény és végrehajtási utasítása betartásáért és ellenőrzéséért.
Az egyház gazdálkodásának anyagi forrásai

9. § (1) Az egyház szolgálatainak ellátására e törvényben szabályozott módon anyagi áldozatot kér és fogad el.
(2) Az egyháztag hitből fakadó kötelessége, hogy egyházfenntartói járulékot fizessen, amelynek mértékét a gyülekezet presbitériuma határozza meg - azonban nem lehet kevesebb, mint az egyháztag jövedelmének, nyugdíjának legalább 1%-a.
(3) Az egyház tagjai körén kívüli természetes személyektől, egyházi és nem egyházi szervezetektől, valamint más jogi és nem jogi személyektől is elfogad anyagi támogatást, ha azok egyházi szolgálatokhoz és tevékenységekhez nyújtanak segítséget és annak elfogadása nem ellentétes a Református Egyház szellemiségével.
(4) Az egyház az állammal fennálló - jogszabályokban rendezett - viszony alapján, összhangban a Magyar Köztársaság Alkotmányával, szolgálatának és közfeladatainak ellátásához központi költségvetési forrásokat kaphat és fogadhat el.
(5) Az egyháznak hitéleti és vállalkozási tevékenységeiből és vagyoni eszközeinek célszerű felhasználásából is származhat jövedelme.

Vhu. 9.§ (1) A Magyarországi Református Egyház, annak választott testületei és intézményei jogosultak működésük biztosításához pénzbeli és természetbeni támogatást kérni és elfogadni.
(2) Az egyháztag abban az egyházközségben fizet egyházfenntartói járulékot, amelynek nyilvántartásában szerepel.
(3) A fokozatos testületek ajánlásokat fogalmazhatnak meg az egyházfenntartói járulék éves összegére vonatkozóan.
(4) A Presbitérium jogosult meghatározni az évi fenntartói járulék minimális összegét, és döntését köteles az egyháztagokkal legkésőbb a tárgyév február 28. napjáig megismertetni.
(5) A Zsinat szabályrendeletben határozza meg az anyagi (pénzbeli és természetbeni) támogatások elfogadásának rendjét, különös tekintettel a támogatásként felajánlott ingatlanokra és más vagyontárgyakra.
(6) A Magyar Köztársaság éves költségvetésétől közvetlenül vagy közvetve kapott pénzeszközöket a kedvezményezett testületek és intézmények kötelesek költségvetésükben maradéktalanul megjeleníteni. Az állami költségvetési támogatások felhasználásának és elszámolásának rendjét a Magyar Köztársaság törvényei és alacsonyabb rendű jogszabályai, az egyház és az állam közötti megállapodások és belső egyházi útmutatások együttesen határozzák meg.
(7) Az önálló jogi személyiségű testületek és intézmények jogosultak vállalkozási tevékenység folytatására, azonban kizárólag a vonatkozó állami jogszabályok betartásával. A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos határozatokat haladéktalanul meg kell küldeni a felettes egyházi hatóságnak. A vállalkozási tevékenységet folytató egyházi testület, intézmény köteles a számviteli és beszámolási rendjét a vonatkozó állami jogszabályoknak megfelelően átalakítani.
(8) Nem tekinthető gazdasági - vállalkozási tevékenységnek, ha az egyházi jogi személy olyan tevékenységet folytat, amelyet a mindenkor hatályos állami jogszabályok nem minősítenek annak.

Az egyház gazdálkodásának rendje

10. § (1)Az önkormányzati testületek és a felhatalmazással bíró intézmények
a.    minden naptári évre költségvetést készítenek és fogadnak el,
b.    a költségvetésben meghatározott keretek között célszerűen és takarékosan gazdálkodnak,
c.    a tulajdonukban, kezelésükben levő ingó-, ingatlan és más vagyoni eszközökkel okszerűen és célszerűen gazdálkodnak, gondoskodnak megóvásukról,
d.    a gazdálkodás során az eszközöket és forrásokat érintő adatokat, változásokat áttekinthető és ellenőrizhető módon okmányokkal támasztják alá, és erről nyilvántartást vezetnek,
e.    az éves gazdálkodásról, a tárgyévet követően zárószámadást készítenek,
f.    gazdálkodásuk belső ellenőriztetéséről gondoskodnak.

Vhu. 10. § (1) Az önállóan gazdálkodó testületek és intézmények éves költségvetésükben kötelesek tételesen kimutatni minden tervezhető bevételüket, illetve minden tervezhető kiadásukat, utóbbinál különösen is a személyi, ügyviteli, működési, karbantartási, felújítási és beruházási kiadásokat, valamint a várható közterheket, adókat és a befizetendő közegyházi hozzájárulásokat. A költségvetésnek tartalmaznia kell – az előre nem látható kiadásokra tekintettel – tartalékösszeget is.
(2) A költségvetést mind a választott testületek, mind az önálló gazdálkodásra jogosult intézmények kötelesek a gazdálkodási törvény mellékletében meghatározott nyomtatványon elkészíteni.
(3) Az előterjesztés és a tárgyalás módját az illetékes egyházi testületek határozzák meg.
(4) Pótköltségvetést kell készíteni, ha
•    az éves bevétel a tervezetthez képest 20 százalékot meghaladóan módosul;
•    nem tervezett és külső forrásból származó bevétel az éves tervezett bevétel 10 százalékát eléri;
•    a kiadási oldal valamely fejezetcíme 10 %-ot meghaladóan, vagy a teljes kiadási oldal 20 %-ot meghaladóan módosul.
A pótköltségvetés elfogadása és jóváhagyása a költségvetésre vonatkozó szabályok szerint történik.
(5) Az önállóan gazdálkodó testületek és intézmények kötelesek – a gazdálkodási törvény mellékletében meghatározott számviteli nyomtatványokat felhasználva – gazdálkodásukról okmányolt, áttekinthető könyvelést vezetni. A könyvelés történhet hagyományos és számítógépes eljárással, utóbbi esetben azonban köteles az önkormányzati testület illetve az intézmény vezetője gondoskodni arról, hogy egy-egy lekönyvelt időszak dokumentumai kinyomtatott formában is rendelkezésre álljanak.
(6) A pénztár-, bankszámla-, betét és értékkezelés részletes rendjét, a könyvvitel és a bizonylatolás általános és formai szabályait a gazdálkodási törvény mellékleteként megjelenő szabályzat rögzíti.
(7) Az önkormányzati testület és intézménye köteles gondoskodni arról, hogy a gazdálkodás és az ellenőrzés elkülönítetten történjen. Az önkormányzati testület és intézménye költségvetési beszámolóját a számvizsgáló bizottság terjeszti a testület elé. Az előterjeszthetőség feltétele az önkormányzati testület számvizsgáló bizottságának a gazdálkodási törvény 29. § (a-g) pontjaira kiterjedő nyilatkozata.
(8) A költségvetési beszámoló elfogadása annak az önkormányzati testületnek a joga, amely a költségvetést elfogadta. A költségvetést megerősítő fokozatos egyházi testület jóváhagyja a beszámolót vagy jogosult a költségvetési beszámolót és mellékleteit számvizsgáló testülete bevonásával felülvizsgálni, észrevételeit megtenni, és – indokolt esetben – eljárást kezdeményezni.
(9) A gazdálkodás folyamatos ellenőrzését a gazdálkodási törvény VII. fejezete a számvizsgáló bizottság hatáskörébe utalja.
(10) Minden anyagi (pénzbeli vagy természetbeni) értékkel kapcsolatos határozatot vagy intézkedést írásban kell rögzíteni.
11. § Az egyház költségvetése és zárószámadása nem köznyilvános, de gondoskodni kell arról, hogy az arra jogosultak azt 30 napon belül megismerhessék.

Vhu. 11. § (1) Az önállóan gazdálkodó testületek és intézmények gazdálkodásért felelős vezetői kötelesek gondoskodni arról, hogy a költségvetés és zárószámadás fejezetcím szerinti adatai megfelelő nyilvánosságot kapjanak.
(2) Az elfogadott egyházközségi költségvetés és zárószámadás fő címeit, templomi kihirdetés vagy közszemlére kitétel formájában kell nyilvánosságra hozni.
(3) Az egyházmegyei, illetve egyházkerületi közgyűlés alkotó tagjai számára írásos anyag formájában kell rendelkezésre bocsátani az egyházmegye, illetve az egyházkerület költségvetését és zárószámadását.
(4) A Magyarországi Református Egyház éves költségvetését és zárószám-adását az elfogadás után 60 napon belül meg kell jelentetni a Református Egyház című hivatalos lapban.

12. § Az önálló gazdálkodást végző testületek és intézmények elnöksége, illetve vezetője felelős a gazdálkodásért.

Vhu. 12. § Az utalványozás egyházközség esetén a lelkészt illeti meg. Az éves költségvetés 10 %-át meghaladó összeg esetén az elnökség együttes utalványozása szükséges. A Zsinatnál, egyházkerületnél, egyházmegyénél szabályrendelet határozza meg az utalványozás rendjét.

13. § Az egyházon belüli gazdálkodási folyamatok tervezésére, megvalósítására, ellenőrzésére és a felelősségi szabályok meghatározására a Zsinati Tanács egységes szempontok alapján végrehajtási utasítást ad ki.

Vhu. 13. § A Zsinati Tanács köteles a Végrehajtási Utasítást illetve annak módosításait a következő zsinati ülésen a Zsinatnak bemutatni.

14. § (1)Az egyház alkotmányában vagy más egyházi törvényekben felhatalmazottak a hozzájuk tartozó testületek és intézmények gazdálkodását felügyelik. Felügyeletük különösen kiterjed:
a)    a költségvetések és zárószámadások megvizsgálására és jóváhagyására,
b)    a különböző közegyházi járulékok befizetésének ellenőrzésére,
c)    a vagyonkezelés ellenőrzésére,
d)    a felügyelt testületek és intézmények vagyoni állapotát befolyásoló gazdasági ügyletek törvényességére,
e)    az ingatlanokkal kapcsolatos jogügyletek jóváhagyására,
f)    minden olyan gazdálkodási területre, amelyre jogszabály a fokozatos egyházi testület részére feladatot ír elő,
g)    az állammal, illetve az önkormányzatokkal szembeni kötelezettségek teljesítésére.

Vhu. 14. § (1) A fokozatos egyházi testületek felügyeleti jogukat az egyházalkotmányban kapott felhatalmazásuknál fogva az alábbi rend szerint gyakorolhatják: az egyházmegye felügyeli az egyházközségek gazdálkodását; az egyházkerület felügyeli a kebelébe tartozó egyházmegyék gazdálkodását. A Zsinat az egyházalkotmány értelmében nem gyakorolhat közvetlen felügyeletet az egyházkerületek felett, azonban elrendelheti, hogy az egyházkerületek a Zsinat által folyósított ellátmányokkal és céltámogatásokkal milyen rend szerint kötelesek elszámolni, illetve milyen feltételekkel kötelesek a kapott ellátmányok és céltámogatások felhasználását ellenőrizhetővé tenni.
(2) A fokozatos egyházi testület jogosult a közvetlenül kebelébe tartozó testületek és intézmények költségvetését és költségvetési beszámolóját (zárószámadását) megvizsgálni, azokkal kapcsolatban 30 napon belül észrevételeket tenni, módosításokra és átdolgozásra határozatot hozni, illetve azokat jóváhagyni. Amennyiben a jóváhagyásra jogosult 30 napon belül nem nyilatkozik, a költségvetés vagy költségvetési beszámoló (záró-számadás) érvényessé válik.
(3) A Zsinat, illetve a fokozatos egyházi testületek közgyűlései által megállapított befizetési kötelezettségeknek meg kell jelenniük a költségvetésben és a költségvetési beszámolóban, (zárószámadásban), vagy mellékletében. Ezek hiányában e dokumentumok nem lehetnek érvényesek, ezért ilyen esetben az illetékes fokozatos egyházi testület köteles azokat átdolgozásra vonatkozó határozattal visszaadni.
(4) Az illetékes fokozatos egyházi testület a vizitáció alkalmával köteles ellenőrizni a közegyházi befizetések teljesítését. A teljesítés elmaradása esetén az ellenőrzést végző testület illetve megbízottja legfeljebb 30 nap haladékot adhat a befizetés teljesítésére. A befizetés elmaradása ezek után a gazdálkodásért felelős személy(ek) fegyelmi felelősségre vonását vonja maga után.
(5) Az illetékes fokozatos egyházi testület köteles ellenőriztetni a gazdálkodási törvény mellékletében előirt szabályzatok és nyomtatványok bevezetését és használatát. Mulasztás esetén az ellenőrzést végző testület illetve az ellenőrzéssel megbízott személy a hiánypótlásra legfeljebb 30 napos haladékot adhat.
(6) Az illetékes fokozatos egyházi testület köteles ellenőriztetni, hogy a pénzkezelés, a számvitel, valamint az ingatlan és ingó vagyon kezelése megfelel-e a gazdálkodási törvényben és végrehajtási utasításában foglaltaknak. Mulasztás esetén az ellenőrzést végző testület illetve az általa megbízott személy köteles az illetékes testület összehívását kezdeményezni, a szükséges intézkedések megtételére vonatkozó – határidőkkel pontosított – határozatok meghozatalát szorgalmazni.
(7) A felügyeleti joggal bíró fokozatos testület jogosult az önálló gazdálkodású testület és intézmény költségvetésben meghatározott, illetve költségvetésen kívüli gazdasági ügyleteit megismerni, azokat véleményezni, jóváhagyni vagy a gazdálkodási törvényi előírásoknak megfelelő átdolgozásra visszaadni. E jog gyakorlásához szükséges, hogy a felügyelt testület e gazdasági ügyleteket előzetes egyeztetésre, a felügyeletre jogosult testülethez felterjessze. Amennyiben a felügyeletet gyakorló testület a felterjesztésre 30 napon belül nem tesz észrevételt, a gazdasági ügylet végrehajthatónak tekinthető.
(8) Az ingatlanok szerzésére, elidegenítésére és megterhelésére vonatkozó szabályozást a Gtv. VI. fejezete és a végrehajtási utasítás tartalmazza.
(2) Minden vizsgálat tapasztalatait hitelesített jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelynek egyik példányát a megvizsgált testületnek, illetve intézménynek, a másik példányát pedig a vizsgálatra illetékes testület elnökségének kell megküldeni 30 napon belül.
(3) Jogszabálysértés gyanúja esetén a felügyeletet gyakorló testület elnöksége haladéktalanul, de legkésőbb a jegyzőkönyv átvételétől számított 15 napon belül köteles megtenni a szükséges intézkedéseket.

Az Országos Református Egyházi Közalap

15.§ A Magyarországi Református Egyház egyetemes szolgálatainak támogatására a költségvetésében Közalapot különít el és tart fenn.

Vhu. l5. § Az Országos Református Egyházi Közalap önálló fejezetcímként kell megjelenjen mind a Magyarországi Református Egyház, mind a fokozatos egyházi testületek és a közalapi hozzájárulást fizetők költségvetésében.

16. § (1) A Közalap bevételei:
a)    a gyülekezetek által fizetett évi hozzájárulások, amelynek mértékét és egyház-kerületenkénti arányát a Zsinati Tanács állapítja meg,
b)    a gyülekezetek, az intézmények, valamint a közegyház számára kiutalt ingatlanjáradék összegének a Zsinati Tanács által meghatározott százalékos hányada,
c)    egyéb bevételek.
(2)A Közalap fizetésére köteles egyházi testületek és intézmények kötelesek a számukra meghatározott Közalapi hozzájárulás összegét évi költségvetési szükségleteik közé felvenni, s azt a megadott határidőig befizetni.

Vhu. l6. § (1) A Zsinati Tanács a közalap következő évi összegét, valamint a tárgyévi közalapi járulék egyházkerületek közötti megosztását a Magyarországi Református Egyház tárgyévi költségvetésével egyidejűleg határozza meg.
(2) Az egyházkerületre kirótt közalapi járulékot az Egyházkerületi Tanács jogosult felosztani a kebelbeli egyházmegyék között. Az Egyházkerületi Tanács e hatáskörét másra nem ruházhatja át.
(3) Az egyházmegyére kivetett közalapi járulékot az Egyházmegyei Tanács osztja fel a kebelbeli egyházközségek között, figyelembe véve azok lélekszámát, teherbíró képességét, valamint a tárgyévre betervezett nagyobb felújításokat és beruházásokat is. Az Egyházmegyei Tanács e hatáskörét másra nem ruházhatja át.
(4) Az évi közalapi hozzájárulást megállapító határozatokról 30 napon belül tájékoztatni kell az érintett testületek elnökségét.
(5) Az ingatlanjáradék összege után fizetendő közalapi járulék összege nem haladhatja meg a tárgyévi járadék 5%-át. Az ezen jogcímen megállapított összeget a Zsinat, a részére átutalt ingatlan járadékból levonja és visszatartja. Erről értesítést küld a közalapi járulék fizetésére kötelezett részére.
(6) A tárgyévi támogatandó cél ismeretében (l7 - l8. §) a Zsinati Tanács jogosult arra, hogy a Magyarországi Református Egyház éves költségvetésében saját, egyéb bevételeiből további összegeket is a közalapi bevételekhez csoportosítson.
(7) Nem terjeszthető elő és nem fogadható el olyan egyházközségi költségvetés, amely a közalapi járulék tárgyévi összegét nem tartalmazza.

Gazdálkodás az ingó, ingatlan és más javakkal

19.§ (1) Ingatlan tulajdonjogát – e törvényben meghatározott korlátozásokkal – az önálló egyházi jogi személy szerezheti meg, és idegenítheti el.

Vhu. 19.§ (1) A jogügyletre vonatkozó döntés előtt be kell szerezni
1.    az ingatlan tulajdoni lapját,
2.    az ingatlan értékbecslését, vagy ingatlanforgalmi szakértői véleményt.
(2) A szavazás egyházközségi szinten név szerint, más testületekben a szavazás általános módján történik és érvényességéhez a jelenlevők kétharmados többsége szükséges.
(3) A határozatnak tartalmaznia kell a jogügylet megkötésének indokát, valamint elidegenítés esetén azt, hogy a befolyó vételárat milyen célra használják fel. A határozatnak tartalmaznia kell a megkötendő szerződés lényeges elemeit (). A döntésnél kiemelten figyelembe kell venni az egyház anyagi érdekeit.
(4) A határozatot írásba kell foglalni és a jogügyletet a beszerzett mellékletekkel együtt 8 napon belül fel kell az e törvényben meghatározott elnökséghez vagy testülethez terjeszteni, jóváhagyás végett.
(5) Templom, hitéleti célú ingatlan tulajdonjogát az egyházi jogi személy tulajdonos csak kivételes és különösen indokolható esetben idegenítheti el vagy adhatja más használatába. A szerződés megkötéséhez egyházközségi, egyházmegyei, egyházkerületi tulajdon esetén az Egyházkerületi Tanács, a Magyarországi Református Egyház tulajdonában álló ingatlan esetén a Zsinati Tanács előzetes hozzájárulása szükséges.
(2) Az elidegenítés (ingyenes vagy visszterhes) illetőleg használatba adás kivételes és különösen nyomós indokának tekinthető, ha
1.    az ingatlant a gyülekezet legalább 5 éve nem használja, és erre vonatkozó igény – a település(rész) elnéptelenedése miatt – a jövőben sem várható.
2.    az ingatlan műszaki állapota miatt a használatra alkalmatlan, a felújítás gazdaságtalan, vagy a felújítási költség nagysága miatt ezt sem az egyházközség, sem a felettes egyházi testületek nem vállalják. Ezen esetben is vizsgálandó, hogy a tulajdonos mindent megtett-e a hitélet erősítése, az anyagi források előteremtése, pályázati lehetőségek kiaknázása érdekében.
(3) A tulajdonjog vagy használat átadása a fentiek megvalósulása esetén is csak azzal a feltétellel engedélyezhető, ha az ingatlanszerző:
1.    olyan mértékű ellenérték kifizetését vállalja, amelyből az ingatlan funkciója pótolható, vagy
2.    az ingatlant ellenérték nélkül veszi át, de kötelezettséget vállal annak felújítására és az egyházi használat biztosítására is.
(4) Az ingatlan használati jogot megszerzőnek nyilatkoznia kell arról, hogy saját hasznosítási körében az ingatlanban csak olyan tevékenységet végez vagy csak olyan harmadik személy részére biztosít további használatot, amellyel a Református Egyház érdekeit, hitelveit, tekintélyét nem rombolja.
(5) A jogügyletben ki kell kötni, hogy amennyiben az átvett ingatlan tulajdonjogát vagy használati jogát továbbadja, az eredetileg vállalt kötelezettségek a jogutódra is kiterjednek.
(6) Ingyenes juttatás esetében szerződésbe kell foglalni az ajándék visszakövetelhetőségének feltételeit.

20. § (1) Egyházközség, egyházmegye, egyházkerület, közegyház tulajdonában ingatlan megszerzésére, elidegenítésére vagy megterhelésére vonatkozó jogügylet érvényes létrejöttéhez testületi döntés szükséges. A jogügylet megkötésére az elnökség tagjai együttes aláírással jogosultak.
(2) Az önkormányzati testületek által alapított intézmények esetén a jogügylettel kapcsolatos döntést a tulajdonos hozza meg, annak képviselője írja alá, de az csak fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
(3) Az egyházi jogi személyek képviseltében megkötött szerződésnek tartalmaznia kell, hogy az csak a jelen törvényben meghatározott jóváhagyással válik érvényessé.
(4) A jóváhagyással kapcsolatos testületi döntés a szavazás általános szabályai szerint történik, de érvényességéhez a jelenlevők 2/3-os többsége szükséges.
(5) A jóváhagyás megtörténtével a szerződés a megkötés időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre.
(6) Jóváhagyás hiányában a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazandók.
(7) Az érvénytelenség jogkövetkezményeiből eredő kártérítési felelősség érvényesítésénél az e törvény 4. § (3) és (4) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(8) Az egyházközség ingatlanra vonatkozó jogügyleteit az illetékes egyházmegye elnöksége, az egyházmegye ingatlanra vonatkozó jogügyleteit az egyházkerület elnöksége hagyja jóvá és záradékolja. Az egyházmegye elnökségének jóváhagyó vagy azt megtagadó döntése ellen az Egyházmegyei Tanácshoz, az egyházkerület elnökségének jóváhagyó vagy azt megtagadó döntése ellen az Egyházkerületi Tanácshoz lehet fellebbezni.
(9) Az Egyházkerület ingatlanra vonatkozó jogügyleteit az egyházkerület elnöksége köti meg. A szerződést az Egyházkerületi Tanács hagyja jóvá. A határozat ellen az Egyházkerületi Közgyűléshez lehet fellebbezni.
(10) A Magyarországi Református Egyház tulajdonban álló ingatlanra vonatkozó szerződést a Zsinat elnöksége köti meg. A jogügylet előtt be kell szerezni az Elnökségi Tanács véleményét. A jogügyletet a Zsinati Tanács hagyja jóvá. A határozat ellen a Zsinathoz lehet fellebbezni.

Vhu. 20. § (1) Egyházközségi, egyházmegyei tulajdonban álló ingatlanok esetében a fokozatos egyházi testület elnöksége az ügyirat kézhezvételét követő 20 napon belül köteles a jóváhagyás megadásáról vagy megtagadásáról írásban nyilatkozni.
(2) Amennyiben a fokozatos testület elnöksége az ügyirat kézhezvételétől számított 20 napon belül nem nyilatkozik, úgy a szerződést a kézhezvételét követő 20. napon jóváhagyottnak kell tekinteni.
(3) Egyházkerületi, közegyházi ingatlannal kapcsolatos jogügylet jóváhagyását az elnökség köteles a soron következő testületi ülésre beterjeszteni.
(4) Amennyiben a felterjesztés hiányos, úgy a határozatot hozó testület elnöksége írásban 8 napos határidővel fel kell hívnia a hiányok pótlására azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha a hiányt nem pótolja, vagy ismételten hiányosan terjeszti elő a jóváhagyás iránti kérelmet, úgy a rendelkezésre álló iratok alapján születik döntés.
(5) A jogügylet jóváhagyás akkor tagadható meg, ha
1.    jogszabályba ütközik,
2.    sérti az egyház érdekeit.
(6) Ha a fokozatos testület elnöksége a jogügyletet jóváhagyja a szerződést záradékkal látja el, és visszaküldi a felterjesztő részére.
(7) Egyházkerületi, közegyházi ingatlanra vonatkozó jogügylethez mellékelten csatolni kell a jóváhagyó testület határozatát.

21.§ Az ingatlannal való gazdálkodásért az ingatlan tulajdonosa a felelős, köteles annak állagát a jó gazda gondosságával megőrizni.

Vhu. 21. § A szokásosnál (templom, gyülekezeti ház, lelkészlakás) nagyobb ingatlanvagyonnal rendelkező önkormányzati testületek vagyonkezelő bizottságot hozhatnak létre. A vagyonkezelő bizottság tulajdonosi jogokat nem gyakorolhat.

22. § Az egyházi ingatlanok használata, kezelése:
a.    az egyházi ingatlanokat elsősorban egyházi célra kell használni. Ennek hiányában – ha jogszabályba nem ütközik - más olyan célokra is használhatók, amelyek nem sértik az egyház érdekeit és tekintélyét,
b.    nem egyházi célú használathoz, hasznosításhoz a tulajdonos egyházi szervezet testületi határozata szükséges, a presbitérium döntéséhez a fokozatos egyházi testület elnökségének jóváhagyása is.

Vhu. 22. § A testületi határozat meghozatala névszerinti szavazással történik. Az érvényes döntéshez a határozatképes testületi ülés szavazásra jogosult tagjainak egyszerű többségi szavazata szükséges.

23. § (1) Új épület létesítéséről vagy meglevő építmény felújításáról, átalakításáról a tulajdonos dönt. Amennyiben az építkezés szerkezetet vagy rendeltetést érintő változással jár, úgy a tulajdonos egyházi testületének és építési hatóságnak határozatát jóváhagyásra meg kell küldeni a fokozatos egyházi testületnek.
(2) Amennyiben új építmény építéséhez, átalakításhoz, felújításhoz a tulajdonos a saját erőn felül igénybe kíván venni más pénzügyi forrásokat is (egyházi, vagy állami pályázatok, segélyek, céltámogatások, stb. utján) - a beruházás megkezdése előtt meg kell küldeni az építkezésre vonatkozó pénzügyi tervet a fokozatos egyházi testületnek.
(3) Ha az építkezéshez, a felújításhoz, átalakításhoz a fokozatos egyházi testület hozzájárulása szükséges, ahhoz jóváhagyás hiányában egyházi támogatás nem nyújtható.
(4) Építés, beruházás további kérdéseiben az egyházkerület alkothat szabályrendeletet.

Vhu. 23. § (1) A testületi határozat meghozatala mind az (l), mind a (2) bekezdésben foglaltakról névszerinti szavazással történik. A határozat akkor érvényes, ha azt a szavazásra jogosult tagok egyszerű többséggel támogatták.
(2) Amennyiben e törvény szerint az építkezés jóváhagyást igényel, a testületi határozatot mellékleteivel (beleértve a hatósági eljáráshoz szükséges dokumentációt) a fokozatos egyházi testület elnökségéhez be kell nyújtani. Ha a fokozatos egyházi testület elnöksége 20 napon belül határozatáról írásban nem értesíti a kérelmezőt, a kérelem jóváhagyottnak tekintendő.
(3) Amennyiben e törvény szerint az építkezés jóváhagyást igényel, az építési hatóság határozatát a jóváhagyásra jogosult elnökségnek ellenjegyzés céljából fel kell terjeszteni, amelyet 15 napon belül kell ellenjegyezve a kérelmezőnek visszajuttatni. A határidő elmulasztása az ellenjegyzés megadásának tekintendő. Az ellenjegyzést meg kell tagadni, ha a hatóság határozata nem a fokozatos egyházi testület által jóváhagyott dokumentációt engedélyezte.
(4) Az építkezés pénzügyi tervét a szükséges dokumentumokkal együtt kell a felügyeletet gyakorló hatósághoz felterjeszteni.
(5) A jóváhagyást megtagadó határozat ellen a közgyűléshez lehet fordulni, amely 30 napon belül - ha szükséges akár rendkívüli ülésen - elbírálja a panaszt.

24. § Az egyházi jogi személy a tulajdonában levő ingatlanokról ingatlan-nyilvántartást vezet.

Vhu. 24. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásnak tartalmaznia kell az alábbi azonosító adatokat, amelyek egy-egy ingatlan tulajdoni lapján szerepelnek:
a.    település,
b.    hrsz,
c.    utca, házszám,
d.    terület nagysága,
e.    rendeltetése,
f.    tulajdonos.
(2) A nyilvántartás az azonosító adatokon kívül tartalmazza:
a.    az ingatlan birtokosát,
b.    használóját,
c.    a használat módját,
d.    a használat jogcímét,
e.    a használat időtartamát,
f.    az ingatlan értékét,
g.    az ingatlan terheit a jogosult és a teher összegszerű megjelölésével,
h.    az ingatlannal kapcsolatos szerződés másolatát.
(3) A nyilvántartást a gazdálkodási törvény hatályba lépését követő egy éven belül, a változásokat 30 napon belül szolgálati úton kell felterjeszteni.

25. § Az egyházi ingó- és ingatlan vagyon tulajdonosa az általa készített leltározási szabályzat figyelembevételével évente egyszer leltároz, amelyet a zárószámadás elkészítésekor érvényesít.

Vhu. 25. § (1) A gazdálkodási törvényben elrendelt leltározási szabályzatnak, valamint ingó- és ingatlanleltárnak a gazdálkodási törvény hatálybalépése utáni első zárószámadás mellékleteként kell elkészülnie, a továbbiakban csak a leltár korrekciója szükséges.
(2) A leltározási szabályzat célja az egyházi szervezet eszközeinek, készleteinek, vagyontárgyainak, kötelezettségeinek felmérése, mennyiségben és értékben, s ezáltal a mérleg valódiságának alátámasztása. A szabályzat egyben védi az egyházi szervezet vagyonát, megállapítja az azokért való felelősöket.
(3) Tárgyi eszköznek minősül az a vagyontárgy, amelynek rendeltetésszerű használat mellett az elhasználódási ideje az egy évet meghaladja.
(4) Leltározni kell az egyházi szervezet:
a.    a tárgyi és nem tárgyi javait, a tárgyi eszközeit és a befektetett pénzügyi eszközöket (befektetett eszközök),
b.    a készleteit, a követeléseket, az értékpapírokat, (forgó eszközök),
c.    a pénzintézeteknél levő állományt, a költségvetési tartozásokat és a követeléseket,
d.    a társadalombiztosítási tartozásokat, pénztári állományt (pénzeszközök),
e.    a forrásokat, a saját tőkét, saját tulajdonú, illetve birtokba vett álló és forgó eszközöket.
(5) A leltározási szabályzatnak tartalmaznia kell:
a.    a leltározási kötelezettség terjedelmét,
b.    a leltározási ütemtervet,
c.    a leltározásért való felelősséget,
d.    a leltározás módját,
e.    az értékelés szabályait,
f.    az eljárás módját leltárhiány vagy többlet esetén,
g.    a kártérítési kötelezettség mértékét,
h.    a leltározás egység

26. § Az egyházi szervezet ingóságainak selejtezésekor jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az irattári rend szerint megőriz.

Vhu. 26. § (1) A selejtezési jegyzőkönyvet a gazdálkodási törvény melléklet-csomagjában található minta alapján kell elkészíteni. A jegyzőkönyv egy példányát irattárban kell elhelyezni, másik példánya pedig a 25. §-ban részletezett vagyonleltárhoz csatolandó.
(2) A selejtezési szabályzatban kell rögzíteni:
a.    a selejtezhető és nem selejtezhető vagyontárgyak körét,
b.    a selejtezés elrendelésére, a selejtezési eljárás lefolytatására jogosult személyek körét,
c.    a selejtezés módját,
d.    a selejtezett vagyontárgyak további hasznosításának vagy megsemmisítésének körét, módját,
e.    a selejtezési jegyzőkönyv alaki és tartalmi kellékeit.
(3) A selejtezési szabályzat előírásai nem vonatkoznak az egyházi szervezet iratainak selejtezésére, ezekre az iratkezelési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

27. § Az egyház tulajdonában levő műtárgyakat az ezek kezelésére vonatkozó állami szabályok szerint kell nyilvántartani, tárolni és biztosítani.

Vhu. 27. § (1) Műtárgyon az állami törvényekben megfogalmazottakon kívül érteni kell mindazokat az ingóságokat, amelyeket az egyházi szervezet a liturgikus, illetve mindennapi életében használ, így ide tartoznak a klenódiumok, terítők, templomi berendezések, zászlók stb.
(2) Az egyházi szervezet a műtárgyakról fokozott figyelemmel tartozik gondoskodni, beleértve a biztosítást.
(3) A mozgatható műtárgyakat használaton kívül elzárva kell tartani, és gondoskodni kell a rongálódás elleni védelműkről, állagmegóvásukról.
28 § (1) Egyházi testület vagy intézmény ingatlant, ingóságot vagy költségvetésének 5 %-át meghaladó pénzeszközt alapítványba, csak a fokozatos egyházi testület jóváhagyásával juttathat. Egyházi testület vagy intézmény gazdasági társaságba ingatlant, ingóságot vagy pénzeszközt csak a fokozatos egyházi testület jóváhagyásával vihet be.
(2) Gazdálkodó egyházi szervezetnek tilos:
a.    társaságban korlátlan felelősséggel részt venni,
b.    pénzeszközeit bizonytalan fedezettel kihelyezni,
c.    pénzeszközeit banki kockázatnál nagyobb kockázattal járó módon befektetni,
d.    egyházi pénzeszközöket magáncélra igénybe venni vagy adni,
e.    céltámogatást, pályázati támogatást eltérő célra felhasználni.

Vhu. 28. § A vonatkozó testületi döntés meghozatalára és hatályosítására azok az előírások érvényesek, amelyek e gazdálkodási törvény 21. §-ában és annak végrehatási utasításában az ingatlan szerzésére illetve elidegenítésére vonatkoznak.

Az egyházi gazdálkodás ellenőrzése

29. § Az egyházi gazdálkodás ellenőrzésének célja, hogy elősegítse:
a.    az egyházi gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartását,
b.    az egyházi gazdálkodó szervezeteket megillető bevételek beszedését,
c.    a pénzeszközök gazdaságos, takarékos, és szabályszerű felhasználását,
d.    a költségvetés és a zárószámadás megalapozottságát,
e.    a vagyonkezelés hatékonyságát és szabályszerűségét,
f.    a hanyagság és túlköltekezés megelőzését,
g.    a számviteli és bizonylati rend betartását.

Vhu. 29.§ (1) A Zsinati Tanács felhatalmazza a Zsinat Elnökségét, hogy a Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról szóló hatályos törvényéhez a mellékleteket (szabályrendeleteket, nyomtatványokat) az illetékes bizottságokkal egyetértésben kiadja.
(2) Ez a végrehajtási utasítás 2002. július 1-én lép hatályba.

30. § (1) Az egyházi gazdálkodási szervezetek gazdálkodásának ellenőrzését az adott szintű önállóan gazdálkodó szervezetek testületei által választott számvizsgáló bizottságok végezik, melyeket az önállóan gazdálkodó szervezetek testületei választanak Ellenőrzésük során joguk van a gazdálkodás teljes egészét vizsgálni, nyilatkozatokat bekérni, a gazdálkodást végzőkhöz kérdéseket feltenni.
(2) A számvizsgáló bizottság tagjai presbiteri tisztség viselésére jogosult, teljes jogú egyháztagok lehetnek, akik az adott egyházi szervezet gazdálkodásában nem vesznek részt.
(3) Biztosítani kell a számvizsgáló bizottságok munkájának szakszerűségét. Az egyházmegyei, egyházkerületi és zsinati számvizsgáló bizottság legalább egy tagjának számviteli végzettséggel kell rendelkeznie.

31. § (1) A számvizsgáló bizottságoknak joguk van arra, hogy a felügyeletük alá tartozó szervek gazdálkodását maguk vagy kiküldötteik útján ellenőrizzék 2. Nem választhatók a számvizsgáló bizottság tagjaivá illetve póttagjaivá azok, akik az adott testület vagy intézmény gazdálkodásában, illetve annak irányításában tisztüknél fogva részt vesznek vagy megválasztásuk az összeférhetetlenség egyéb szabályaival ütközik, így a testületek elnökségének, illetve a gazdasági bizottságnak tagjai.
Vegyes és záró rendelkezések

32. § E törvény alkalmazásában:
a.    gazdálkodás: a rendelkezésre álló javak felhasználásának folyamata,
b.    gazdálkodási rend: a rendelkezésre álló javak megőrzésére, felhasználására, illetve az egyházi tevékenységek ellátása érdekében a bevételek elérésére és a szükséges kiadások teljesítésére irányuló tevékenységek szabályozásának összessége,
c.    jogi személy: olyan szervezet, amelyet az állam, polgári, alanyi jogokkal és kötelezettségekkel ruház fel. Önálló képviselettel rendelkezik, és önállóan jelenik meg a gazdasági forgalomban,
d.    egyházi jogi személy: az az egyházi testület vagy intézmény, amelyet az egyház a belső jogszabályaiban annak minősít, jogképességét törvény korlátozhatja.
e.    egyházi adóalany: az önálló képviseleti szervvel rendelkező és az egyház által önálló jogi személynek minősített szervezet, amely önálló adószámmal is rendelkezik. Egy adóalany intézménynek, szervezetnek egy - a számviteli törvény szerinti - beszámolója van ennek megfelelően egy önálló könyvvezetése,
f.    önállóan gazdálkodó egyházi testület, intézmény: amelyet az alapító egyházi testület annak sorol be,
g.    részben önállóan gazdálkodó egyházi intézmény (intézményrész), s szervezeti egység, amely gazdálkodási szempontból egy másik, önálló gazdálkodó egyházi intézménynek része, vagy szervezeti egysége. Általánosságban jelenti azt az intézményt, amely gazdaságilag nem önállóan jelenik meg a gazdasági forgalomban, bár jogi személyiséggel rendelkezik,
h.    alapító egyházi szerv: az az egyházi jogi személy, amely új, jogi személyiségű egyházi szervezetet, szervezeti egységet hoz létre. Egyházi szerv közhasznú szervezetet, gazdasági társaságot is alapíthat, vagy abban részt vehet: az így létrejött szervezet azonban az alapítótól elkülönült jogi személyiségű szervezetként működik,
i.    egyházi felügyeleti tevékenység: egyházi illetve az egyház által átvállalt feladatok ellátásának szakmai irányítására, szervezésére, szabályozására, ellenőrzésére irányuló tevékenység, és az ezekkel kapcsolatos éves költségvetési, gazdálkodási tervezési, beszámolási, pénzügyi ellenőrzésekre kiterjedő feladatok összegzése,
j.    költségvetés: az egyes egyházi testületek, illetve intézmények a várható bevételeiknek és ráfordításainak számbavételével összeállított éves pénzügyi terv,
k.    költségvetési beszámoló (zárószámadás): az egyes egyházi testületek és intézmények adott évi tevékenységéről szóló beszámolás, amely kitér mind a szakmai feladatok ellátására, annak mutató számaira, mind a számviteli törvény és gazdálkodási rend által előírt számszaki mutatók alakulására,
l.    leltár: minden olyan kimutatás, amely az eszközök és a források, vagy egy-egy csoportjuk valóságában meglevő állományának mennyiségét és értékét meghatározott napra vonatkoztatva tartalmazza. A leltározás az egyházi szervezet tulajdonát képező, vagy használatába adott álló és forgóeszközök, valamint azok forrásainak (az aktív és passzív vagyonrészeknek), továbbá a birtokában levő idegen eszközök valóságban meglevő állományának megállapítása,
m.    összeférhetetlenség: Az egyháznak az a tisztségviselője, vagy az egyházi önkormányzat körében rendelkezésre jogosult tagja nem vehet részt olyan gazdálkodással kapcsolatos ügyre vonatkozó tárgyalásban, határozathozatalban vagy intézkedésben, amelyben ő maga, házastársa, jegyese, egyenes ági rokona vagy annak házastársa, örökbefogadó és nevelő szülője, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, testvére; a házastárs egyenes ágbeli rokona vagy testvére, továbbá a testvér házastársa, valamint mint valamelyik fél törvényes képviselője, meghatalmazottja járt el, vagy érdekelt,
n.    fokozatos egyházi testület: egyházközségnek egyházmegye, egyházmegyének egyházkerület, intézménynek fenntartója.

A törvény mellékletei (űrlapok és szabályzatok):

A ……………… Református Egyházközség költségvetése
A ……………… Református Egyházközség zárószámadása
A Magyarországi Református Egyház költségvetési táblázatai a ………. évre
Az Egyházkerület területén megvalósuló építési beruházások felügyelet-rendszeréről szóló szabályzat
Egyházi ingatlan-nyilvántartási adatlap
……………… Egyházközség,    
iratkezelési és irattározási szabályzata
……………… Egyházközség,    
selejtezési szabályzata
……………… Egyházközség,    
leltározási szabályzata
……………… Egyházközség,    
pénzkezelési szabályzata
Könyvelési nyomtatvány

II.6. A Magyarországi Református Egyház egyéb törvényei
Az MRE egyéb, a presbitereket közvetlenül nem érintő törvényei a következők:
 

• 1992. évi II. tv. az egyházi könyvkiadásról
• 1994. évi I. tv. a Magyar Honvédségnél végzendő lelkipásztori szolgálatról
• 1995. évi I. tv., a Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye
• 2000. évi II. tv. a Magyarországi Református Egyház szeretetszolgálatáról
• 2002. évi II. tv. a Magyarországi Református Egyház lelkészeinek ellátásáról és Nyugdíjintézetéről
• 2005. évi III. tv. a Magyarországi Református Egyház tájékoztatási szolgálatáról
• 2006. évi I. tv. az egyházi bíráskodásról
• 2007. évi II. tv. a református hittanoktatásról
• 2007. évi III. tv. a Magyarországi Református Egyház felsőoktatási intézményeiről