Halott bálványok
Bálványimádás a 21. században? (I. Halott bálványok)
Aki a Bibliában nem jártas, könnyen gondolhatja, hogy hála Istennek, nem vagyunk az ókorban, vagy a középkorban, amikor bálványokat imádtak a tudatlan emberek, de ma már, modern világunkban felesleges erről a témáról beszélni. Kit érdekel, vagy kiket érint ma már a bálványimádás? Ha így van, akkor miért foglalkozunk vele? Azért,
a.) mert a bálványimádást a Biblia tiltja: 2Móz 20,2-5.
2. Én, az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéről, a szolgálat házából.
3. Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.
4. Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak.
5. Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok,
b.) mert a Biblia szerint, a bálványimádás soha „nem megy ki a divatból” az emberiséget történelme végéig kísérni fogja: 1Móz 31,19. 1Ján 5,21. Jel 22, 14-15:
14. Boldogok, a kik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba.
15. De kinn maradnak az ebek és a bűbájosok, és a paráznák és a gyilkosok, és a bálványimádók, és mind a ki szereti és szólja a hazugságot.
1. Tulajdonképpen mit jelent a „bálvány”, szó a magyar nyelvben, és mit a bálványimádás?
Az Ószövetségben sok helyen előforduló, magyarul, bálványnak fordított szó (elohim) jelentése: isten, istenek. A 2Móz 20, 3. ezért fordítja így: „idegen isteneid”. Maga az „isten” fogalom pedig, általában azt a magasabb rendűnek tartott, valakit, vagy valamit jelenti, akivel az ember függőviszonyban van (akitől fél), akitől, vagy amitől az ember, élete fontos problémáiban segítséget, erőt vár, s aki ezért egyúttal, az ember szeretetének tárgya. Általánosságban tehát isten az, akinek az ember kedvében jár azért, hogy segítségét és támogatását, gyógyító erejét megnyerje, akit áldozattal befolyásolni lehet, akit tisztel, imád, akitől boldogságát reméli…
Az Újszövetségben a „bálványnak” fordított „eidólon” görög szó jelentése: kép, mégpedig csalóka kép, olyan árnykép, ami mögött nem áll semmiféle valóság, ezért: 1Kor 8,4-6.
4. Tehát a bálványáldozati hús evése felől tudjuk, hogy egy bálvány sincs a világon, és hogy Isten sincs senki más, hanem csak egy.
5. Mert ha vannak is úgynevezett istenek akár az égben, akár a földön,
6. Mindazáltal nekünk egy Istenünk van, az Atya, a kitől van a mindenség, mi is ő benne; és egy Urunk, a Jézus Krisztus, a ki által van a mindenség, mi is ő általa.
Eidolon, azaz bálvány-isten lehet bármilyen tárgy (amulett, kép, szobor, kabala), természeti erő (energia), egy látható égi test (csillag, bolygó stb.) elképzelt személy(görög istenek), közismert ember (film-sztárok, vallási vezetők, sport-csillagok), stb. stb., amiket vagy akiket az ember Istennek kijáró imádatban részesít, akiben hisz, akivel szellemi-lelki-testi függőviszonyban van, akitől boldogságát, gyógyulását, segítségét várja.
2. Érdemes ezek után pontosítani, hogy melyek a bálványnak, a bálványimádásnak jellemzői?
- Az egyik jellemzőjük, hogy nevük van. A Bibliában ilyen nevekkel találkozhatunk, mint pl. Baál, Astarte, Molok, Diána stb. A görögök-rómaiak pl. isten-nevet adtak a bolygóknak, a természeti erőknek, életnek, halálnak, szerelemnek, foglalkozásoknak, mint az emberi életmegnyilvánulásokat segítő isteneiknek. Az isten név igen fontos szerepet játszott, melynek kimondása volt a kapcsolat teremtés első eszköze. Az egyetemes vallástörténet, istenek neveinek sokaságát ismeri.
- A bálványoknak másik jellemzője, hogy személyüket, neveiket mindig emberek találták ki. Ezért vannak olyan sokan…
- Harmadik jellemzőjük, hogy a bálványistenek legtöbbször úgy születtek, hogy emberek, a természetben megtalálható teremtményeket, és természeti erőket olyan természetfeletti tulajdonságokkal ruháztak fel, amikkel azok, teremtettségük folytán, nem rendelkeznek.
- Negyedik jellemzőjük, hogy a bálványistenek másik része, az emberi fantázia által kitalált mitikus alak.
- A bálványimádás ötödik ismérve, hogy a bálványok imádásának minden időben voltak és vannak, előírt szertartásai, melyeknek alig felsorolható sokféleséghez tartoztak pl., áldozatok bemutatása, varázsimák, olykor igen bonyolult istentiszteleti szertartások, ill. un. népi vallásosságnak, vagy népszokásnak nevezett okkult praktikák és gyakorlatok sokasága.
- Végül, a bálványimádás nagyon lényeges vonása, a bálványokba és segítségükbe vetett hit.
3. Mielőtt tovább lépnénk, tisztáznunk kell azt, hogy miként ítéli meg a Biblia, a bálványokat, ill. a bálvány-kérdést?
- Feltűnő, hogy az első és második parancsolat is határozottan tiltja a bálványimádást: 2Móz 20,2-5.
- A bálványok nem istenek, mert csak egy Isten van: 1Kor 8,4-6.
- A bálványok mögött legtöbbször démonok vannak: 1Kor 10, 18-20.
18. Tekintsétek meg a test szerint való Izráelt! A kik az áldozatokat eszik, avagy nincsenek-é közösségben az oltárral?
19. Mit mondok tehát? Hogy a bálvány valami, vagy hogy a bálványáldozat valami?
20. Sőt, hogy a mit a pogányok áldoznak, ördögöknek áldozzák és nem Istennek; nem akarom pedig, hogy ti az ördögökkel legyetek közösségben.
- Jóllehet a bálványok mögött nincs isteni realitás, de van arra hatalmuk, hogy függésbe tartsák az embert: Gal 4,8. Ef 2, 12. és csak az igaz élő Istent megillető imádatot, és hitet igényeljenek az embertől.
8. Ámde akkor, mikor még nem ismertétek az Istent, azoknak szolgáltatok, a mik természet szerint nem istenek. Gal 4,8
- mindezért a bálványimádás az igaz Isten ellen elkövetett bűn, amit Isten nem hagy büntetés nélkül: Jel 22,15. Róm 1, 23-25:
23. És az örökkévaló Istennek dicsőségét felcserélték a mulandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó állatoknak képmásával.
24. Annakokáért adta is őket az Isten szívök kivánságaiban tisztátalanságra, hogy egymás testét megszeplősítsék;
25. Mint a kik az Isten igazságát hazugsággá változtatták, és a teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a teremtő helyett, a ki mind örökké áldott. Ámen
4. Most érkeztünk el ahhoz a kérdéshez, hogy a 21. században is kell még nekünk egyáltlán a bálványimádásról beszélni, vagy a bibliai idők óta már megváltozott a helyzet? Ha igen, mi az, ami változott, mi az, ami nem?
Úgy gondoljuk, hogy mindazok, amiket imént, a bálványimádás jellemző vonásairól mondtunk, máig sem változtak, mert a bűnesetben totálisan megromlott emberi szív semmit nem változott: 1Móz 8,21/b.
„mert az ember szívének gondolata gonosz az ő ifjúságától fogva;”
Az emberi szív, amíg azt Isten meg nem változtatja, hatalmas bálványtermelő gyár marad – mondta Kálvin. A változás talán annyi, hogy régi bálvány-istennevek eltűntek, de helyükre újabbak léptek, régi bálványok mellett pedig, még újabbak is születtek.
Mai előadásunk alcíme így hangzik: „halott bálványok”. Ebben az alcímben benne van az is, hogy a bálványok két csoportba sorolhatók, úgy, mint halott bálványok és élő bálványok. Most csak a mai, un. halott bálványokat ismertetnénk, a teljesség igénye nélkül. A halott bálványok jellemzője a némaság (1Kor 12,2). Ezek, némaságuk ellenére mégis, kizárólag csak az élő Istent megillető, hitet és imádatot követelik az embertől. A néma bálványok nem kizárólagosak, őket nem zavarja, ha az ember egyidejűleg, az élő, igaz Istent is imádja, sőt bizonyos határig toleránsak, s ebben van megtévesztő erejük.
Lássunk hát néhányat közülük:
Legismertebb talán a pénz, a vagyon, melynek erejét egyebek között, a gazdag ifjú történetében adja elénk a Biblia. A pénz néma, nincs „szaga”, és hamar imádatra készteti, és függő viszonyba kényszeríti az embert. A régi bibliamagyarázók, az 1Ján 2,16-ban olvasható felsorolást, miszerint „Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szemek kívánsága és az élet kérkedése”, a háromfejű bálványnak nevezték, utalva ezzel arra, hogy a divat, az erotika, a szex, a hobbík, a drogok, az alkohol, a jólét, a sport, stb. mind, nagyon könnyen, és hamar, bálvánnyá válhatnak, még a keresztyén ember életében is.
Modern korunk hatalmas bálványává nőtte ki magát a tudomány. Hogy értsük ezt? Úgy, hogy amire ma azt mondják, hogy tudományos, vagy tudomány által is bebizonyított, az előtt térdet hajt az ember. Ma már közhely, hogy ha egy közönséges kuruzslásos gyógymód mellé odabiggyesztenek egy tudományos jelzőt (energia gyógyászat, chiro-praktika), az ember elfogadja. A Biblia által bálványimádásnak nevezett csillag-, nap-, hold imádat, és ehhez fűződő jóslások (mai neve: asztrológia, horoszkóp), bár úgy vannak feltüntetve, mint tudományos módszerek, mégis Isten mást mond felőlük, (Jób 31,26-27. 5Móz 4,19.) 5Móz 17,2-5:
2. Hogyha találtatik közötted valamelyikben a te kapuid közül, a melyeket az Úr, a te Istened ád néked, vagy férfiú vagy asszony, a ki gonoszt cselekszik az Úrnak, a te Istenednek szemei előtt, megszegvén az ő szövetségét;
3. És elmegy és szolgál idegen isteneket, és imádja azokat, akár a napot, akár a holdat, vagy akármelyet az égnek seregei közül, a melyet nem parancsoltam;
4. És megjelentetik néked, és meghallod: jól megtudakozd; és hogyha igaz, és bizonyos a dolog, és megtörtént ez az útálatosság Izráelben:
5. Akkor vidd ki azt a férfiút vagy azt az asszonyt, a ki azt a gonoszságot mívelte, a te kapuidba, (a férfiút vagy az asszonyt) és kövezd agyon őket, hogy meghaljanak.
Se szeri, se száma már, pl. azoknak a tárgyaknak, (kövek, karperecek, homeopathiás gyógyszerek, stb.) melyeket azzal az un. tudományos magyarázattal használnak gyógyításra, erő, energia nyerésre, hogy azokban kozmikus energiák vannak. Ezeket persze jó pénzen meg lehet venni, a lakásban vagy ruházatban elhelyezni, és lehet várni a sikert. Ezekben az esetekben az energiának nevezett istent bálványozza az ember. Ennek az energia-istenségnek ikertestvére a természet-isten. E szemlélet a természetet megszemélyesíti, akit az ember isteni imádatban kell részesítsen. (lásd a sokszor már betegesnek nevezhető természetvédő mozgalmakat (tyúktartás, disznóvágás, kutyák, macskák szertartásos keresztelése, temetése, állat-istentiszteletek, stb. akiket közben nem zavar az éhező embertömeg, meg az elhagyott gyermekek sokasága, míg egy kóbor kutya gazdáját bíróság elé citáltatják.)
Csak összefoglaló rövidséggel utalhatunk a bálványimádásnak arra a szertartás-csoportjára, amit okkultizmus címszó alatt tárgyalnak a bibliamagyarázók. Ebbe a kategóriába tartozik a mágia, más szóval a varázslások tarka egyvelege: a gyógyító, védő, rontó, stb. varázslás, melyeknek gyakran szép, tudományos nevet adnak, melyeknek a lényege, hogy higgyél abban az erőben, ami mögöttük áll. Bálványimádó szertartáshoz soroljuk a mantikát, más szóval a jóslásoknak ezer formáját, a spiritizmusnak nevezett praktikákat, melyekben a túlvilággal, a halottakkal, azok lelkével, vagy más rejtett erővel akar kapcsolatba lépni az ember, hogy onnan információkat nyerjen a jövőjéről, egészségi állapotáról, a túlvilágról stb. A bálványok közé sorolhatjuk továbbá, a szerencsehozó tárgyak, amulettek, kabalák, szobrocskák, zarándok utakon vásárolt csodatárgyak, ereklyék, szentek szobrainak, szentképeknek sokaságát, melyektől az emberek csodákat, gyógyulást, segítséget várnak.
5. Keresztyén bálványimádók?
Sajnálatos, hogy sok, templomba járó keresztyén ember van, aki se nem ismeri, se nem veszi komolyan azt, amit a Biblia a bálványimádásról tanít. Pedig érdemes lenne olvasgatni egyházunk hitvallásainak bibliamagyarázatát a bálványimádásról. A Heidelbergi Káté 95. kérdés-feleletében a következőket olvassuk:
95. Kérdés: Micsoda a bálványimádás?
Felelet: Az, ha az ember az egy igaz Isten helyett, aki magát igéjében kijelentette, vagy Ő mellette, mást képzel, vagy tartogat magának, hogy abba bizalmát vesse.
Még részletesebben foglalkozik a bálványimádás kérdéseivel a 2Helvét Hitvallás.
A 2Helvét Hitvallás V. fejezetének címe:
Isten imádásáról, tiszteletéről és segítségül hívásáról az egyedüli Közbenjáró Jézus Krisztus által
1. Tanítjuk, hogy egyedül az igaz Istent kell imádni és tisztelni. Ezt a tisztességet senki másra nem ruházzuk, az Úr ama parancsolata szerint: A te Uradat, Istenedet imádjad és csak Ő néki szolgálj. (Máté 4,10) Bizonyára minden próféta a legkomolyabban felgerjedett Izráel népe ellen, valahányszor ez, idegen isteneket és nem egyedül csak az egy igaz Istent imádta és tisztelte. Tanítjuk azonban, hogy Istent úgy kell imádni és tisztelni, ahogy arra Ő maga tanított bennünket, tudniillik lélekben és igazságban (Ján. 4,23) nem babonáskodással, hanem őszinteséggel, az Ő igéje szerint, hogy egykoron ne szóljon hozzánk is eképpen: Kicsoda kívánta ezt a ti kezeitekből? (Ésa. 66,3) Mert Pál apostol is így szól: Isten nem tiszteltetik embereknek kezei által, mintha Ő valamiben szűkölködnék... (Csel. 17,25)
2. Egyedül Őt hívjuk segítségül életünknek minden bajai és viszontagságai közepett, még pedig a mi egyedüli Közbenjárónk és Szószólónk Jézus Krisztus által. Mert világosan megparancsolta nekünk: Hívj segítségül engemet a te nyomorúságodnak idején, és Én megszabadítalak tégedet, és te dicsőítesz engemet. (Zsolt. 50,15) …”
A református egyház idézett két hitvallása, mint látjuk, elsősorban a keresztyének bálványimádásának kérdésével foglalkozik. A hitvallásaink szerzői ezt azért tartották fontosnak, mert a középkori keresztyén egyházakban, elterjedt a vallásosnak álcázott bálványimádás, mely ellen a reformátorok határozottan felléptek. Vagyis, a középkori egyházban megismétlődött az, ami Izrael életében az aranyborjú készítés és imádás során történt. Amikor ugyanis Áron elkészítette az aranyborjút, így szólt:
„Ez a te istened Izrael, aki kihozott Egyiptom földéről” (2Móz 32,4. új ford.)
Áron tehát nem egy új istent talált ki, hanem az aranyborjúban akarta láthatóvá tenni azt a láthatatlan Istent, aki kihozta népét Egyiptomból, de aki megtiltotta, hogy Őt kiábrázolják, és bármilyen ember gyártotta tárgyban (aranyborjú) imádják. A Biblia leírja, hogy ennek a vallásos bálványimádásnak milyen súlyos büntetése következett. Ezékiás királyról pedig, külön feljegyzi a Királyok könyve, hogy a gyülekezeti élet megtisztítása, reformációja során összetörette azt az érckígyót(Nékustánt), mely egykor a pusztában a szabadítás eszköze volt, de amelyet később vallásos relikviaként imádni kezdtek a zsidók. (2Kir 18, 4.)
A középkori egyház tehát, az Áron, és Izrael egykori bűnét ismételte meg, amikor képek, szobrok, amulettek, kegytárgyak, ruhák, elhunyt szentek, és csontjaik, ruhadarabjaik imádatát vezette be, ezektől áldást, segítséget, gyógyulást, közbenjárást várva, jóllehet ezt Isten megtiltotta. Református hitvallásunk, a Heidelbergi Káté pl. azért nevezi a miseáldozatot is bálványimádásnak, mert az ostyát, mely csupán egy tárgy, isteni imádatban részesítik, mondván, hogy abban, az átlényegítés után, test szerint jelen van maga Krisztus, akit az ostyában imádni kell. (Szentségimádás)
Külön lehetne beszélnünk még arról a jelenségről, ami már a 19. században is komoly vitát váltott ki bibliahű keresztyének körében, nevezetesen a Jézust ábrázoló illusztrációk, képes Bibliák és filmek megítélését illetően. Ennek az előadásnak a kerete viszont szűk lenne e téma körüljárására. Ennek tárgyalására a következő előadásomban szeretnék sort keríteni.
A Bibliából tudjuk, hogy Isten a bálványimádásnak minden formáját tiltja. Idegen istennek nevez minden olyan halott tárgyat, vagy élő személyt, akit az ember imádatban részesít, és akiben az ember hitét veti. A hit és imádat egyedül Istent illeti meg. A Biblia szerint egy igaz Isten van, s ez az Isten az embertől hitet és osztatlan szeretetet kíván.
„Halld Izrael: az Úr, ami istenünk egy Úr. Szeressed azért az Urat, a te Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes erődből.” 5Móz 6, 4-5.
Ezt a parancsot ismétli meg az Újszövetségben maga Jézus is: Mk 12, 18-30. A bálványimádás pedig, mindig megosztja a szívet! Isten viszont nem osztozik senkivel. Ezért, valahányszor a bálványimádás megkísért valakit, Isten mindig választásra szólítja fel az embert. Józs 24,14. 1Kir 18,39. Mté 6,24:
24. Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak.
Az első parancsolat is erre a választásra szólítja fel nemcsak Izraelt, de korunk emberét, sőt korunk keresztyéneit is.
6. A bálványimádás és a kultúra
Visszatérve eredeti kérdésünkhöz, hogy ti. beszélhetünk-e, a 21. században bálványimádásról, igennel kell felelnünk. A Biblia szóhasználatával élve, a bálványimádás, az un. pogány (tehát nem a magát kijelentő, egy igaz Istenben hívő) kultúráknak nem csupán egyik jellemzője, de a pogány társadalmak életét alapvetően meghatározó fundamentuma volt. Az ember által kitalált bálványok imádatának módja és tisztelete határozták meg a kánaáni népek, az asszír-, babiloni-, egyiptomi-, görög-, és római- stb. világbirodalmak gazdasági, társadalmi, kulturális életét, és etikai rendszerét. De ugyanez elmondható az un. újpogányságot képviselő hitleri, sztálini, távolkeleti stb. világbirodalmakra is, ha csak a közelmúltra gondolunk. (Nabukodonozor – Sztálin; )
A 21. század posztmodern társadalmainak gazdasági, kulturális életét, polgárainak gondolkodását, és etikai normáit is, egyre inkább meghatározza korunk bálványainak szellemi, és anyagi (pénz), és etikai diktatúrája, amely szemben az ókori bálványokkal, egyre intoleránsabb.
A bálványimádás eddig ismertetett természetéből következik, hogy magát, a Bibliában kijelentő, egy igaz Istenbe vetett hit, mindig összeütközött a pogánysággal. Ez az összeütközés és harc, mindig kemény és éles volt, és a történelem végéig, éles is marad.(Lásd Jelenések könyvét!)
Korunk döntő kérdése az, hogy a keresztyénség felvállalja-e ezt a harcot, vagy kibékül a pogány, Krisztus nélküli ideológiák által szabályozott társadalmakkal. Az máris látható, hogy a keresztyén egyházak jelentős része nemcsak összefeküdt a pogány ideológiákkal, hanem lelkesen támogatja is annak modern bálványait. (Friss példa erre az, hogy Magyarországon az iskolákban most akarják, első osztálytól bevezetni, a távolkeleti pogány vallások szertartásaihoz tartozó, relaxációnak nevezett un. lazító technikát, és a meditációnak nevezett pszichotechnikát, melynek gyakorlása a szerzők szerint azért ajánlott, mert végzésük közben az agyban, un. örökélet hormon szabadul fel, és gyakorlóiban megnöveli a hosszú élet esélyeit. E pogány vallások által kitalált és gyakorolt szertartások bevezetésének gondolata pedig, a Református Egyetemről indult ki. A szemfényvesztéshez tartozik, hogy e módszer fő ideológusa, mindezt úgy adja el, mint „keresztyén meditációt”. Csakhogy a keresztyén ember nem magában, befelé fordulva keresi a békességet és Istent, hanem a hit útján, kifelé és felfelé, szemben a pogány meditációval,))
A pogány ideológiával egyezséget kötött egyházak, természetesen, fürdenek az elismerés langyos tengerében, mert az általuk képviselt kevert, (szinkretista) evangélium tetszik az embereknek. A bibliahű keresztyénség viszont, úgy a pogány társadalmakban, mint saját egyházaikban, folyamatosan kisebbségbe szorul, sőt odakerül hamar homlokukra a „fundamentalista” bélyeg, mivel a Bibliát tévedhetetlennek és minden részében Istentől ihletettnek vallják. Ennek következményeként pedig, a Biblia etikai normáit tartják magukra és családjaikra nézve is kötelezőnek. Ellenzik az abortuszt, nemet mondanak minden szexuális aberrációra, a házasság nélküli együttélésre, minden korrupcióra, csalásra, minden, az Isten teremtési rendjével ellenkező élet- és egyházi rendre. Vallják, hogy Krisztuson kívül, jócselekedetek által nincs üdvösség, és készek küzdeni az evangélium minden igazságáért.
Világosan látnunk kell, hogy korunk, lényegében a bálványok és az igaz Istenbe vetett hit harcának színtere. Krisztus és a Krisztus ellenségeinek, gyakran véres ütközete itt a földön. Meg kell látnunk, hogy amikor egy Tv műsort nézünk, egy újságot kezünkbe veszünk, egy könyvet olvasunk, híreket hallgatunk, sőt egyházi újságot, vagy lelki irodalmat kezünkbe veszünk, és valahol prédikációt hallgatunk, egy harcnak vagyunk nemcsak szem és fültanúi, hanem részvevői is, és nem kerülhetjük el annak eldöntését, hogy melyik oldalon állunk.
Fontos Kérdések (Biblia Szövetség), Bp. Nagyváradtér 2013. április 14.
Dr. Sípos Ete Álmos