Címlap

A magvető

 

Mt 13,1-9; és 18-23; Mk 4,1-8; Lk 8,4-8 és 11-15

 

Első alkalommal Kapernaumban mondott Jézus példázatot. Mivel nagy sokaság kereste fel, elment hazulról, kiment a tenger partjára, ahol beült az egyik halászhajóba, közel a parthoz, úgy hogy a sokaság a parti homokon kényelmesen letelepedhetett s mindenki jól láthatta és hallhatta őt.

Egy magvetőről kezdett beszélni, aki kiment a földjére vetni. Nem véletlenül beszélt magvetőről, mert abban az időben, novemberben éppen vetési idő volt, mindenfelé látni lehetett magvető embereket, akik tempós léptekkel haladva szórták a vetőmagot a földeken.

Jézus elmondta, hogy a vetőmagok négyféle talajba hullottak. Némelyik az út szélén letaposott földre esett, ahol vagy eltaposták az arra járó emberek, vagy felkapkodták a madarak. Abból tehát nem lett termés. Némelyik mag sziklás talajba hullott, ahol csak nagyon sekély termőréteg volt a sziklákon. Az odaesett mag  gyorsan kikelt, mert a vékony földréteget a nap hamarabb felmelegítette, de mivel nem tudott kellőképpen meggyökerezni, kiszáradt. Némelyik mag olyan helyre esett, amelyik tövises, gazos volt: kikelt ugyan, de mivel a tövises gaz gyorsabban nőtt, elsatnyult és kipusztult.

Végül az a mag, amelyik jó talajba hullott, az szépen kifejlődött és bőven termett, az egyik harmincszor annyit, a másik hatvanszor, a harmadik százszor annyit.

A magvetőről szóló példázat egyúttal allegória is volt, mert nemcsak egyetlen fő gondolata volt, hanem minden részlete jelentőségteljes gondolatot tartalmazott. Az egész példázat arról szólt, hogyan keletkezik és hogyan fejlődik Isten országa az embervilágban?

-      a Magvető: Jézus és az ő szolgái,

-      a jó mag: az evangéliumhirdetés, a prédikáció,

-      a letaposott út: az érzéketlen lélek,

-      a madarak: az ördögök,

-      a köves hely: a pillanatnyilag lelkesedő ember lelke, aki később nem törődik azzal, amit hallott,

-      a tövises hely: az az igehallgató lélek, aki beveszi ugyan amit hall, de nem tér meg, nem tisztítja meg életét a lelki gyomoktól,

-      a jó föld: az a lélek, aki hálásan fogadja és ápolja a hallott igét.

 

Ennek a példázatnak az a rendkívüli jellemzője, hogy az egész világon mindenütt érthető. Az igehirdetés sorsa az egész világon pontosan az, amit Jézus ebben a példázatban leírt. Szerte a világon mindenütt vannak közömbös emberek, akiknek semmit sem számít az igehirdetés. Mindenütt akadnak olyan emberek, akik meghallgatják ugyan, de semmi sem marad meg bennük abból, amit hallottak.

Ha megpróbáltatást kellene szenvedniük, egy pillanatig sem ragaszkodnának az igéhez.

Mindenütt vannak olyan igehallgatók, akik meghallgatják a prédikációt, de az életükön semmit sem hajlandók változtatni: nem vonják le az ige következményeit, így aztán a jó és a rossz együtt nő a szívükben.

Isten országa létrejöveteléhez két dolog szükséges: jó mag és jó föld. Ahol az igehirdetés hívő szívre talál, ott kicsírázik és gyümölcsöt hoz.

A vetőmag egymagában nem elég, a talaj sem. Csak ha a vetőmag a jó talajba bejut, akkor jön létre Isten országa s csak azután kezd növekedni.

A tanítványok ebből a példázatból megértették, ami körülöttük történt, és egyszerre megértették, hogy Isten országa nem földi ország, hanem olyasmi, ami a lelkekben valósul meg. Megtanulhatták, hogy Isten országa lassú terjedésének nem Jézus az oka, nem is az evangélium, hanem az, hogy a talaj, az emberek szíve nem alkalmas rá.

 

Hogyan nő a mag?

Mk 4,26-29

A magvető semmit sem tehet a mag növekedéséért. Elvetette, elszórta, de tovább nem tehet semmit. Ha egyszer az bejutott a földbe, türelmesen várnia kell, amíg magától kikel és kihajt. Nem sürgetheti, nem húzhatja, nem bontogathatja ki a csírát. A növekedést Isten adja. Isten pedig adja is. Isten áldására türelmesen kell várni.

 

 

 

Tanulságok:

1. Jézus tanításainak a megértéséhez türelem kell. Nemcsak hit, buzgóság, hanem türelem is. A példázatok nem egy szempillantás alatt megérthető igazságot tartalmaznak: el kell azokban mélyülni, el kell rajtuk gondolkozni. Aki türelmetlen, az nem jut el a megismerésig.

2.  Isten azt akarja, hogy mi értsük az ő országát, mert bennünk akarja létrehozni azt. Nem a földrajzi világban, a hegyeken és völgyeken, hanem a lélek világában, a mi lelki világunkban akar úrrá lenni. Isten országa azt a tényt jelenti, hogy Isten uralkodik bennünk.

3.  Isten országa Isten munkája. Ő hozza létre, mi legfeljebb eszközei lehetünk ebben a munkában. De az ige az övé, és a növekedést is egyedül ő adja. Isten nem úgy hozza létre az uralmát, hogy nekitámad azoknak, akik e világban uralkodnak, nem irtja ki az ellenségeit, nem vesz el senkitől semmit. Mindössze annyit tesz, hogy veti a magot, hirdeti az evangéliumot, az igét, amelyben benne van egy jobb, tisztább, békés, boldog emberi élet ígérete.

4.  Isten vetőmagja különös vetőmag: nincs előre kiszámított tenyészideje. Néha évtizedek múlva kel ki.

5.  Jézus Krisztus is különös Magvető: hallatlan türelemmel képes kivárni, míg vetőmagja egyszer itt is, ott is kikel egy-egy emberszívben. Türelmesen vár arra, hogy egyszer valaki meghallja szavát és megtér hozzá. Jézus Krisztus nem siet. Senkit sem erőszakol. A végén úgyis az övé az utolsó szó: ő fog ítélni élőket és feltámadott halottakat.

6.  Az embernek az a szerepe Isten országa létrehozásában és növekedésében, hogy legyen jó talaj. Ne tűrjön magában közönyösséget, ne féljen áldozatokat hozni Isten ügyéért, ne engedje, hogy a bűnök zavartalanul tenyésszenek a szívében: fogadjuk szívünkbe az igét és tegyük meg, amire az kötelez.

7.  Mindegyik emberben megvan mindegyik talaj. Hol ilyen a szívünk, hol olyan. A lelki életben nincs állandóság. Néha olyan a szívünk mint a tapló, nincs benne az életnek semmi jele, nincs benne éhség, szomjúság a lelki táplálék után, néha elfognak a gondok, az irigység és meghal bennünk az ige. Vigyáznunk kell, mert a lelki életben is megtörténik, ami a művészetben: csúcspont után hanyatlás következhet s primitív próbálkozásokba, zavaros formák keresésébe tévedhet. Imádkoznunk kell azért, hogy sohase legyünk rossz talaj, hanem örömmel fogadjuk az igét és megvalósuljon bennünk, sőt növekedjék Isten uralma.

8.  Isten áldásaira türelmesen kell várni. Nem lehet siettetni. A felesleges türelmetlenséggel legfeljebb azt érhetjük el, hogy a hitünket rongáljuk.

9.  Minden igehirdetés és igehallgatás magvetés, amelynek a nyomában életünkben valaminek történnie kell. Ha semmi sem történik, akkor meghalt a mag.

 


Kérdések:

1.  A magvető példázatában Kit személyesít meg a magvető?

2.  Mi a föld, mi a mag jelentése?

3.  Milyen emberi lelkületet jelent az út széle, a sziklás hely, a tövisek és a jó föld? Egy ember lelkében megtalálhatók-e a különböző “talajfajták”?

4.  Tudnál-e a saját életedből igei példákat említeni, amikor nem volt jó föld a szíved?

5.  Lehet-e tudni, hogy mikor kel ki az elvetett mag és mikor fordul termésre?

6.  Volt-e olyan örömöd, hogy az általad elvetett magot Isten megáldotta és gyönyörködhettél a termésben is? Ha kérhetjük oszd meg velünk ezt az örömödet!

7.  Melyek a magvető legfontosabb tulajdonságai, ami a keresztyén élet  kulcsszavai is, amelyek nélkül talán nem is szabad a magvetéshez fogni?

8.  Hol vannak a magvetés helyei? Te hol voltál életed során magvető?

9.  Emlékszel-e olyan alkalmakra, amikor különösen megérintett az IGE és új irányt vett ennek a hatására az életed?

Imádság

 

Köszönjük Neked, Urunk Istenünk, hogy a világteremtéstől kezdve annak végéig hirdeted üzenetedet az embervilágnak. Magasztalunk Téged az örök Igéért és a testté lett Igéért, Jézus Krisztusért, akit elküldtél erre a világra, hogy éljünk általa. Vallást teszünk arról a bizonyosságunkról, hogy minden szavad áll és marad, igaz és megváltoztathatatlan. Kérjük, hogy erősítsd meg bennünk az Ige iránti éhséget és szomjúságot, hogy kész legyen a szívünk üzeneted meghallására és megcselekvésére.

Szomorúan valljuk Urunk, hogy gyakorta elfeledjük Igédet, vagy a magunk igazát fontosabbnak tartjuk, vagy az élet örömei és gondjai háttérbe szorítják szívünkben üzenetedet. De azt is hálás szívvel köszönjük Neked, hogy Igéd megfogant és gyümölcsöt termett bennünk. Mindezért dicsérünk és magasztalunk Téged, drága Magvető Urunk, Jézus Krisztus, Ámen.