Címlap

Ördögkerék — angyalkerék

Alapjában véve kétfajta gyülekezet van. Az egyik — a rosszabb — az, ahol a lelkipásztor egyedül dolgozik. A presbiteri körzetek nincsenek megszervezve, az egyházban lévő családok¬ról nincs pontos kimutatás, minden egyházi tevékenység a temp¬lomban történik, az egyház keze nem ér túl a templomajtón. A gyülekezet béna testhez hasonló, amelynek az idegszálai nem működnek. Bár gondolkozni még jól tud, de nem mozdul a keze, a lába. A fej — a lelkipásztor — nem tudja a gyülekezet végtagjait mozdítani. A gyülekezet, a test, még él, de béna, mozdulatlan, mint egy halott. Ez a tolókocsis gyülekezet.
A társadalomtudományban ismert a fogyasztói és a termelő társadalom fogalma. A tolókocsis gyülekezet fogyasztói gyüle-kezet. A lelkipásztor termel egyedül: elkészíti és elmondja a pré-dikációt. A gyülekezet meghallgatja — elfogyasztja — azt, de nem adja tovább. Az igehirdetés nem folyóvá dagadó forrás, hanem sivatagban elenyésző patak lesz.
A tolókocsis gyülekezetben nincs építő feladata a presbitéri-umnak, ezért a presbitérium is tekintélyét veszti és elértéktelene-dik. Így indul be a presbitérium és a gyülekezet lélektani ördög-kereke. Mivel a presbitérium elvesztette tekintélyét, a presbiteri szolgálat sem számít kiváltságos megtiszteltetésnek, ezért egyre nehezebb jó presbitereket találni. Mivel egyre gyengébb, érdek-telenebb és értéktelenebb személyek vállalják el a presbiteri tisztséget, ezért egyre nehezebb őket gyülekezeti munkával meg-bízni, és mivel a presbiteri tisztségviselők az érdektelenekből ke-rülnek ki, egy idő múlva a presbiterek már nem lesznek példa-mutató emberek, sőt a templomot is igen ritkán fogják látogatni. Mivel még a presbiterek sem mutatnak jó példát, a hívek még in-kább elmaradnak a templomból. Mivel a templomlátogatás még
 
inkább csökken, még kevésbé lehet jó presbitereket találni, és mivel nincsenek jó munkatársak sem, a lelkipásztor kedve is csökken, a templom ürül, az igehirdetés is egyre fásultabb lesz. Mivel az igehirdetés vonzóereje csökken, a templom még inkább ürül, az ördögkerék megy tovább lefelé és megszületik a lelki-pásztor lelkében a jól ismert rezignált mondat, a Sátán csapdája, a lelki haldoklás örök önigazolása: „Itt nem lehet". A közöny, a fásultság, a lemondás, néha a kényelem száradó avarába belete-metik Jézus ígéretét: „Minden lehetséges a hívőnek" (Mk. 9,23).
Az élő gyülekezetnek angyalkereke van. Mivel jól képzett és megszervezett presbitériuma és segítőgárdája van, a presbiteri gyülekezeti szolgálat révén a gyülekezet termelői gyülekezet lesz, amely nem csak hallgatja. hanem tovább is viszi az Igét, az Evangélium kisugárzik a templomból, és széles sávon eléri a hí-veket. Mivel az Ige a gyülekezetbe kiáradó üzenet lesz, többen fognak a templomba jönni. Mivel az igehallgatók száma nő, a lelkipásztor lelkesebben prédikál, mivel lelkesebben prédikál, még többen fognak jönni. Mivel a gyülekezet élete felfelé ível, kiváltság és megtiszteltetés lesz presbiternek lenni. Mivel meg-becsült lesz a presbiteri tisztség, és azt megtiszteltetésnek veszik, egyre jobb presbitereket lehet találni, mivel a jó presbiterek jó munkát végeznek, még intenzívebb lesz a gyülekezeti élet, és így megy tovább az angyalkerék felfelé.
Természetesen az angyalkerék vagy az ördögkerék beindu-lása sem egynapos folyamat. Az angyalkerék beindulásához is, attól függően, hogy milyen mértékben volt lelkileg tönkremenve a gyülekezet, sokszor több éves munka, imádság és isteni segít¬ség szükséges. Ahhoz, hogy egy sínen álló tehervagont megtolja¬nak, mozgásba hozzanak a munkások, nagy erőkifejtés szüksé¬ges. De amikor a vagon már jól halad, akkor azt már sokkal könnyebb mozgásban tartani. Ilyen a gyülekezeti élet, az angyal¬kerék beindulása is.