Címlap

Idős emberek Látogatása

Pályi Péter előadása presbiteri konferencián

 

  Az első nagy kérdés ezzel kapcsolatban ez: Kik az Idősek ? Kire mondhatjuk azt, hogy idős ember? Nem olyan könnyű ezt meghatározni, mert emlékezzünk csak, őszintén, tizenévesen úgy tekintettünk egy 40-50 éves emberre, mint aki nagyon idős, nagyon öreg. S ma? Ma ha valaki meghal körülöttünk 40-50 évesen azt mondjuk: Milyen fiatal ! Sőt az a 40-50 éves korosztály kimondottan fiatal. Az öreg, az 80-90 éves. Igen relatívak a dolgok, és éppen ezért nem is olyan könnyű megmondani, hogy hol kezdődik az időskor.

  De azért tudomásul kell vennünk nekünk 50 év felettieknek, s ezt már élettapasztalatom mondatja velem, hogy ebben a korban már mindenkinek van valamilyen egészségügyi problémája, olyan ami állandó kezelést igényel. Sőt sokszor megdöbbenve veszem tudomásul, hogy már 30-40 éves fiataloknak is vannak akut problémáik / alacsony- , magas vérnyomás stb. / Lehet hogy ez az időpont egyre előrébb tolódik?

  Az első találkozásunk az öregedés tényével tehát az, amikor már rendszeresen kell szednünk valamilyen gyógyszert, már vigyázni kell, odafigyelni kell, mert nem vagyunk a régiek. Így szoktam mondani viccesen: Lejárt a garancia. Úgy gondolom, hogy amikor észreveszi ezeket az ember, ott kezdődik számára az idős kor. Mindenkinél más-más időpont ez, de 10 év intervallumon belül megtörténik mindenkivel 50 éves kora  körül.

  Igen, itt kezdődik, de hova jut? Ki tudná megmondani előre, hogy ki meddig épül le, ha megöregszik? Csak az Úr! De ha Isten éltet bennünket, akkor egyre több problémánk lesz az öregedéssel kapcsolatban, amelyek közül egyeseket észreveszünk, másokat meg nem. A gyógyszerek szaporodását azt igen, de az igazi szellemi leépülést azt nem. Azt csak a környezetünk veszi észre. Igen, mert amíg mi is úgymond érzékeljük, s azt mondjuk „ feledékeny vagyok már”, addig higgyék el a testvérek, nincs baj. Fiataloknál is előfordul, hogy elfelejtenek valamit, csak nem gondolják, hogy az öregedés jele. De amikor majd  ismételjük önmagunkat úgy, hogy azt gondoljuk most valami újat mutatunk be az életünkből, és az közben már százszor hangzott el, no akkor azt már csak a környezetünk érzékeli. Ha ránk szólnak, megharagszunk, hiszen mi most mondjuk ezt el először. Igazán tapintatlanok, hogy nem hallgatnak meg. Így indul a beszűkülés időszaka, folyamata.

  Bizony az idős korral együtt jár érdeklődési kör beszűkülése is. Aztán minden ami új, nem a megszokott, zavaró. Szeretik, ha úgy történnek a dolgok ma mint tegnap. S ha eltévesztik, és nem oda tesznek vissza valamit, ahol annak a helye van, s nem találják, akkor azt mondják,lopnak. S azonnal tudják a tettest is. A múltban élnek az idős emberek, a gondolataik ott járnak. Így szokás mondani: Az igazán idős ember az, akinek már csak múltja van, jövője nemigen.

  Az élethez való ragaszkodás mint minden korban, idősen is megvan. A halál kérdésével nem szeretnek foglalkozni, bármilyen meglepő is ez. Ha van halálfélelmük, be nem vallanák, még önmaguknak se. Nem a halállal, hanem az élet megőrzésével foglalkoznak. Ezért például nagyon ragaszkodnak megszokott környezetükhöz, otthonukhoz. Nem szeretnek kimozdulni otthonról. Érthető, hiszen azt már tudják bármikor rosszul lehetnek. S akkor otthon tudja hol a gyógyszer, víz, mit kell tenni, hogy túlélje a rosszullétet. Idegen környezetben ez halálos is lehet. Az élethez való ragaszkodást jelzi legfőbb kérdésük is, amit fel is tesznek: Minek élek én? Nem vagyok hasznos, nem szeretnék teher lenni. Ez utóbbitól jobban félnek, mint a haláltól.

  Az idős ember fő kérdése, amire szeretne jó feleletet kapni ez: Minek élek én?

Aki idős embert látogat annak ezzel tisztában kell lennie, és erre a kérdésre feleletet kell tudni adni. El se induljon, aki erre a kérdésre, és az ezzel kapcsolatos kérdésekre, amelyek mind végső soron  ezt kérdezik, felelni nem tud. Így hangzanak ezek a kérdések:

  • Mire való az öregség ? Isten miért öregít meg minket ?
  • Hogyan lehetnék hasznos? Előre mondom, hogy olcsó válasz erre az, hogy imádkozzék. Ha ezt feleljük, már oda se figyelnek ránk.
  • Miért kell szenvedni?
  • Nem lenne jobb meghalni? Miért nem visz haza az Úr ?
  • Miért vagyok magányos? Szeretetem miért nem kell senkinek?
  • Miért kell kérnem a segítséget? Miért nem figyelnek rám?
  • Magábaroskadásra való hajlam / depresszió /. Miért rossz a kedvem ma?
  • Miért nem értenek meg?  Stb.

  Mielőtt elindulunk időseket lelkigondozni, ezekre a kérdésekre feleletet kell találnunk.

-Mire való az öregség?   Isten megállít a világ javainak hajszolásában. Mennyei  kincsek gyűjtésének időszaka.

-Hogyan lehetnék hasznos?  Meglátni nem csak azt amim már nincs, hanem sokkal inkább azt amim még van, és abból adni. Mindig van nálamnál elesettebb, akinek én vagyok a segítség. / testi, lelki elesett /

- Miért kell szenvedni?      II. Kor.12,9 „ Elég néked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.” A tűrés bizonyságtétele az Isten dicsőségét szolgálja, de lehet figyelmeztetés Istentől. Meg kell vizsgálni, melyik az igaz.

-Nem lenne jobb meghalni?  Az Úr tudja, hogy kinek az életére kell még hatással lenni. Egy-egy ilyen találkozás elmaradása, végzetes is lehet a másik ember számára. Ebben a kérdésben csak az Úr tud jól és bölcsen dönteni. Ö soha nem téved .

-Miért vagyok magányos?  Mert emberekre figyel csak. Az Úrra figyelés ideje volna itt. Az Isten szeretete velünk van. Isten alig várja, hogy viszontszeretettel feleljünk erre. Az életet azért kaptuk Istentől, hogy szeretetkapcsolatban legyünk vele és embertársainkkal. Ez életünk célja: valósítsuk meg. Ha rendeződik kapcsolatunk az Úrral, rendeződni fog az emberekkel is.

- Miért kell kérnem?       Alázatra nevel ezzel az Úr. Nem arról van szó, hogy nem figyelnek, hanem arról, hogy a szeretet mindig kér. Nem szégyell kérni. Soha nem parancsol. S akkor örömmel segítenek. Meg kell tanulnunk kérni, hogy a segítés örömmé váljék a segítők szívében.

- Miért rossz a kedvem ma?  Azért mert ma csak a rossz dolgokat látta meg maga körül. Próbálja meg számbavenni azt ami jó, sokkal inkább mint a rosszat, s máris jobb kedve lesz.

-Miért nem értenek meg ?  A megértéshez szeretetkapcsolat kell. Mit tett azért, hogy az aki  megnemértést mutat megszeresse magát. Előbb kell nekünk megszeretni valakit, azaz megismerni őt, és akkor ő is meg akar majd ismerni minket. S ha megismert , megszeret és megért.

 

S két Igehellyel fejezem be:

 

II. Kor. 4,16-18 Az öreg Pál apostol szavai ezek:

„ Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt ha külső emberünk megromlik is, belső emberünk mégis megújul napról-napra. Mert a mi pillanatnyi kis szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk, mivel nem a láthatókra, hanem a láthatatlanokra nézünk, mert a láthatók ideigvalók, a láthatatlanok pedig örökkévalók”

  Az idősek látogatásának célja kettős: Először, hogy a láthatatlanokra nézzenek, másodszor pedig az, hogy ne „minek” akarjanak élni, hanem „kinek”. Mert a „minek” élésbe már belefáradtak. Az anyagi javak gyűjtésének ideje lejárt, ez a fiatalok tévútja. Most már itt az ideje, hogy elkezdjenek „kinek” élni. Tegyék fel maguknak bátran ezt a kérdést: Kinek éljek én ? s ha jó a felelet, akkor lesz értelmes élet, lesz életcél, lesz miért élni. Tanulják meg Péter apostoltól:

„… amim van azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében…”

                                                                          Ap.csel. 3,6

 

Mindezt hálával Krisztus iránt, az Isten dicsőségére.       Ámen

Felhasznált irodalom:

Dr. Boross Géza: Poimenika jegyzet Bp.1984

Dr. Boross Géza: Katechetika jegyzet Bp. 1983

 

 

Balatonszabadi, 2012. július 23.                                   Pályi Péter lp